Állapotfelméréssel indult a tolnai holtágak életre keltése

– A látótávolság körülbelül 20 centi – jelentette a Duna mélyére merült búvár a víz alól, amikor a doromlási szivattyúállomás szívócsövének végén a rácsot ellenőrizte. A rossz látási viszonyok ellenére azt meg tudta állapítani, hogy a rács nagyon rossz állapotú, javíthatatlan.

A nem mindennapi jelenet az 1983-ban épült, de már évtizedek óta használaton kívül levő szivattyúállomás állapotfelmérésének része volt. A vízkivételi mű korábban a tolnai holtágak – elsősorban öntözési célú – vízpótlását biztosította. A terv az, hogy ez újra így legyen. Ehhez azonban előbb számba kell venni, hogy mi az, ami használható, mit kell javítani, cserélni, és mindez mennyibe kerül. Az erről szóló szakmai anyag várhatóan őszre kész lesz.

A most folyó munka egy meglehetősen ambiciózus, igen jelentős projekt előkészítése – derült ki Tóth Sándor, a KDT Vízügyi Igazgatóság igazgató-helyettesének szavaiból. Az átfogó terv a tolnai holtágak revitalizációja („életre keltése”), több lépcsőben. Az első lépés az önálló, független vízpótlási lehetőség biztosítása a doromlási szivattyúrendszer felújításával. A teljes projekt a későbbiekben iszapkotrást is magába foglal.

Mindehhez pályázati támogatást igyekeznek szerezni, a vízügy és a tulajdonos tolnai önkormányzat együttműködésével. Tóth Sándor szerint kecsegtetőek a kilátások, főként azért, mert az öntözési lehetőségek megteremtése egyre fontosabb.

A projekt előkészítése mintegy tízmillió forintba kerül, amit a vízügyi igazgatóság finanszíroz. A felújítási terv várhatóan őszre készül el.

Horváth István, a térség országgyűlési képviselője lapunknak kijelentette: a szivattyútelep rendbetételére tud kormányzati forrást szerezni.

A doromlási szivattyútelep újbóli beüzemelésének célja egyébként már a tolnai képviselő-testület által 2016-ban a holtággal kapcsolatos cselekvési tervben szerepelt. Appelshoffer Ágnes, Tolna polgármestere úgy fogalmazott: most végre megtörtént az első konkrét, gyakorlati lépés a holtág önálló vízpótlása ügyében.

A szivattyúkat cserélni kell

A felmérés során a teljes rendszert átvizsgálják. A víz alatti részek felmérését a bajai Havaria Egyesület búvárai végezték, akik a Hableány katasztrófájánál is dolgoztak a mentésen.

A szivattyúállomás eredeti tervezője is jelen volt, aki elmondta: a két régi szivattyút újakra kell cserélni. A Dunából a holtágba vezető csöveket kamerával ellenőrizték, viszonylag jó állapotban vannak. A nagy kérdés, hogy a Dunában levő szívócsövek még mindig elég mélyen vannak-e ahhoz, hogy – az egyre mélyülő medrű – folyó alacsony vízállásánál is tudjanak működni a szivattyúk.