Keresztúttal, körmenettel ünnepelték az Úrnapját

Délután öt órakor kezdődött a keresztút, majd ezt követően az ünnepi szentmise, amit Keresztes Andor esperes, máriagyüdi plébános mutatott be. A mise után pedig szentségimádás, majd gyertyás körmenet következett.

A Pünkösd kettős ünnepe utáni tizedik napra a katolikus naptárban Úrnapja esik. Ezen a napon „Krisztus titokzatos testét” az oltáriszentséget ünnepli az egyház. Kötelező – piros betűs – ünneppé 1264-ben IV. Orbán pápa tette. Az ünneppé nyilvánítás közvetlen előzménye a híres, Raffaello által is megfestett bolsenai csoda volt. A pápa épp Orvietóban időzött, amikor hírül vitték néki, hogy a közeli Bolsenában az ostya a pap kezében úrfelmutatáskor vérezni kezdett.

Az ünnep fő eseménye a körmenet, amelyen körülhordozzák az oltáriszentséget. A körmenet útvonala mentén négy oltárt állítanak fel az ott tartandó rövid szertartás céljára. Az oltárok fölé lombsátrat emelnek, a földre, a tovahaladó oltáriszentség elé rózsaszirmot szórnak.