A váraljai parkerdő, a kuglóf és más kincsek

A videósorozat legújabb, tizenhatodik epizódja a váraljai parkerdőbe kalauzolja a nézőket, ahol Sziebert Éva mesélt a község mindennapjairól, illetve jövőjéről. A polgármester büszkén újságolta, hogy a csodálatos parkerdő kedvelt szabadidős helyszíne a helyieknek, a környékbeli települések lakóinak, de még a megye egyéb pontjain élőknek is.

Nem meglepő, hiszen a kirándulóhelyszínt folyamatosan gondozzák, s nemrégiben egy TOP-os (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) projekt keretében fejlesztették tovább: rendbe tették a tavakat és új, fedett pihenő házikókat, illetve rendezvényhelyszínt alakítottak ki. A településvezető üdvözölte a Magyar Falu Programot, melynek keretében már számos nyertes projektet tudhatnak magukénak. Önerőből ugyanis rendkívül nehéz előre lépnie egy kis közösségnek – magyarázta.

Egy hagyományos lakodalmas ételkompozíció került a kamera fókuszába: snicli és kuglóf. Az ételfogások elkészítéséhez a Közösségi Ház udvarában rendezkedtek be, mégpedig helyi segítséggel – Éva és Klári néni avatták be Vizin Balázs műsorvezetőt a sütés-főzés fortélyaiba.

– Minden az élesztő felfuttatásával indul – kezdte a kuglóf hozzávalóival Éva néni. – Ez kerül ugyanis a lisztbe, aminek meg kell kelnie. Aztán következik a zsiradékkal összekevert tojássárgája, s ezek szintén a keverőtálban végzik, az „élesztett” liszt mellett.

Az alkotóelemek összedolgozása közben elmesélték, hogy a régi időkben bizony a kuglóf volt a lakodalmak egyik fő édessége.

A vár­aljai pedig messze földön híressé vált – tette hozzá Vizin Balázs, majd kérésre egy kis langyos tejet is löttyintett a készülő kuglóftésztába. A műsorvezető a további receptkomponenseket vizslatva tudta meg, hogy ebbe a kuglófba csupán a színe miatt kerül kakaó – amit az asztalon látott ízesítő fűszer, az fahéj volt. További tölteléknek pedig mazsolát készítettek elő a háziasszonyok.

Egy pici só még került a tésztába, aztán folytatódott a dagasztás és a sztorizgatás.

Kiderült: egyszer egy régi lakodalomban ötven kilónyi lisztet dagasztottak le kuglófhoz. Ebből a mennyiségből körülbelül hatvan sütemény jött ki. Kellett két asszony, aki dagasztott, még kettő, aki közben a teknő szélét tartotta, s további egy, aki törölte a munkás kezekhez tartozó, verejtékes homlokokat – mesélték derűsen. „Azt szokták mondani: akkor lesz jó, ha izzad a gerenda” – idézett fel egy régi mondást Éva néni.

Lassan főzve készül a snicli, rizzsel, savanyúsággal tálalták

Amíg a kuglóf dagadt, Eta és Bözsi néni csatlakozott a főzéshez, akik a snicli elkészítését vállalták. Szintén lakodalmas étel került a porondra, amit a menyegző előkészületi időszakában kínáltak a segítőknek.

Ami a receptet illeti: a bogrács aljába zsír került, melyre marhahússzeleteket rétegeztek hagymával és fűszerekkel, majd egy kis víz társaságában lassan főzték készre. A hagymával nem kell spórolni – hívták fel a figyelmet a háziasszonyok, ugyanis az adja meg az étel sűrű szaftjának alapját. A teljes ízélményért a fokhagyma, só, bors és fűszerpaprika feleltek; köretként rizs és savanyúság dukált.

Borítóképünk: Fahéjas cukor és mazsola kerül a megkelt tésztába, így készül a váraljai kuglóf