Cikó mozgalmas rendezvényére a határon túlról is jött vendég

Élénk, mozgalmas mivoltával fogadta a látogatót két hete Cikó. A pezsgés kiváltója az a Családi Nap és Lovas Találkozó volt, mely nemcsak helyből, hanem közelről és távolról egyaránt vonzott érdeklődőket a településre. A szép számú közönség láttán a külső szemlélő akár úgy is gondolhatta volna, hogy ezen a napon akár a megtelt felirat is odakerülhetett volna a helységnévjelző tábla alá. Ez természetesen csak elvi felvetés, már csak azért is, mert a község mindenkit örömmel, tárt karokkal fogadott.

– Valóban sokan vannak – erősítette meg Molnár Józsefné, Cikó polgármestere, végigtekintve a labdarúgópályán és környékén, azaz a Családi Nap és Lovas Találkozó helyszínén. – Ez a rendezvény, melynek hagyományos dátuma május hónap, tavaly elmaradt. Azután idén sem ekkor, azaz májusban tartottuk meg, hanem most, július végén, gyakorlatilag a falunap helyett. Jól érzékelhető, éppen a jelentős érdeklődés alapján is, hogy az emberek már nagyon hiányoltak egy ilyen közösségi eseményt.

A cikói szervezők a jól bevált hagyományoknak megfelelően egyebek mellett focimeccsekkel, fogatok akadályhajtásával, főzőversennyel – három kilogramm ingyenes húsalapanyag igénylésével –, történeti játékokkal, kézműves foglalkozásokkal és habpartival várta a különböző korosztályokat, a legidősebbektől a legfiatalabbakig. Valamint finom étekkel is.

A cikói asszonyok ezen a napon újfent bebizonyították, hogy a környék egyik legízletesebb lángosát ők készítik. A képviselő-testület állta az alapanyag árát, ennek köszönhetően a jó étvággyal rendelkező vendégsereg ingyenesen kóstolhatott bele ebbe a finomságba. A nagy melegben ugyancsak jólesett a szintén kínált, hűs ásványvíz vagy az egyéb üdítő a büféből.

A lovas rendezvény külön is megérdemel néhány mondatot. Cikón a helybeliek sok hátast tartanak, ezek a derék négylábúak gyakorta szerephez jutnak a felvonulásokon. A Lovas Napon pedig a már említett akadályhajtásban, valamint gyermek és felnőtt kategóriában rendezett, hátas akadályversenyen galoppoztak vagy ügettek. A cikói elköteleződést jól mutatja, hogy a település lakói közül sokan viselték a helyi lovas egyesület pólóját, ezt tette a polgármester is.

Puskás László negyedmagával – családjával, azaz feleségével és két gyermekével – együtt több mint hatszáz kilométert megtéve, Erdélyből érkezett Cikóra.

– Orotváról jöttünk, Gyergyóditró mellől, azaz a Székelyföldről – tudtuk meg a családfőtől.

– Meghívást kaptunk itteni barátainktól és most már negyedik alkalommal vagyunk itt. Amiképpen cikóiak is megfordulnak nálunk. Nekünk nagyon tetszik ez a település, főleg az itt élő, barátságos emberek miatt. Orotván is vannak ilyen közösségi rendezvények, én rendszeresen részt veszek nálunk a rönkhúzó versenyeken. Ha lenne ilyen Cikón, már ott lenne a helyem!

Egyesület, évfordulóval

A Családi Nap után egy héttel ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját a Cikói Hagyományőrző Egyesület. Mint azt Bogos Jeromosné elnök elmondta, a csapatot 2000-től vezeti Szabóné Gáncs Tünde, ettől az időtől számítják a születésnapot. 2005-ben indultak el először minősítő versenyen, és egyből Arany Páva díjban részesültek. Mindezt tetézte az ugyancsak megszerzett Arany Páva Nagydíj. A kiváló működést fémjelzi a 2010-es Vass Lajos Nagydíj, valamint 2013-ban a Cikói Önkormányzat emlékplakettje.

A művelődési házban tartott műsor után az összes fellépő csoport köszöntötte az Egyesületet. Ezt tette Illés Tibor, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke is. Ugyancsak felszólalt dr. Kiszler Gyula. Az állatorvos testvére volt az a néhai Rónai Józsefné Terike néni, aki hosszú évekig tevékenykedett az egyesület tagjaként. A kórustalálkozón bemutatkozott az Öt Székely elnevezésű formáció, a kvintettnek két cikói tagja is van.

Cikó Község Önkormányzata és képviselő-testülete, valamint a lakosság nevében Molnár Józsefné polgármester méltatta az egyesületet.

– Köszönjük, hogy dalcsokraik előadásával színesebbé teszik a cikói és a környékbeli települések rendezvényeit, műsorait, és így továbbadják az általuk képviselt értékeket, hagyományokat – mondta. – Bízom benne, hogy a csoport akkor is működik majd, amikor unokáik tapsolnak, hogy a bukovinai őseink ránk hagyott kincse örök és élő hagyaték maradjon – zárta gondolatait, majd egy-egy szál virágot nyújtott át a kórus tagjainak.