Már szüretelhető a füge Tolnában

A piacokon, boltokban gyakran darabonként árulják és elég borsos áron. Érdemes tehát megpróbálkozni az ültetésével a kertben is, ha van egy melegebb területünk.

A füge egyébként egyike a legősibb kultúrnövényeknek. Gyakran esik szó róla az Ószövetségben, amely a gabona, az olajbogyó és a szőlő mellett az ígéret földjének legfőbb kincsei közé sorolja. Eredeti hazája Kis-Ázsia, Szíria, Izrael, de ősi idők óta termelik Észak-Afrikában és Dél-Európában is, ahol olcsó néptáplálék, aszalják, és bort is készítenek belőle. Mátyás király uralkodása idején, az olasz kapcsolatok révén került hozzánk.

Három-négy méter magas bokrot nevel, amelynek arasznyi zömök törzse és szétterülő, laza koronája van. Levelei nagyok, virága leginkább egy diónyi bimbóhoz hasonló, meghúsosodik, és öt-nyolc centis átmérőjű, belül pirosas gyümölccsé érik. A fagyokat nem szereti, a mínusz 15 foknál is hidegebb időben az ágai a földig lefagynak, de aztán mintha semmi sem történt volna, újra kihajtanak, elpusztíthatatlanok. Sajnos, egy lefagyás után csak három év múlva teremnek, feltéve, hogy újabb fagy nem éri őket.

Kétéves, gyökeres növényeket ültessünk, mert ezek erednek meg a legbiztosabban. Az őszi ültetésű csemetéket alaposan öntözzük be és kupacoljuk fel földdel. Házilagos szaporítása is igen egyszerű: porbujtással minden lehúzott vesszejéből gyökeres növény lesz. Tömegesebben fásdugványozással is szokták szaporítani. A fügebokor csak a telepítés utáni harmadik-negyedik évben kezd el teremni.

A metszési feladatok szintén egyszerűbbek az átlagosnál, semmiféle előképzettség vagy gyakorlat nem szükséges az elvégzésükhöz. A tavaszi visszavágás a fő feladat, de valójában ez sem kötelező, főleg azért, mert a növény túl erőteljes visszametszésével könnyen elveszíthető a termés, ami csak a kétéves, letermett vesszőkből fejlődő egyéves vesszőkön nő.

Borítóképünkön: már beérett, a szekszárdi piacon is lehet kapni