Több halastó szinte kiszáradt Tolnában, drágulás előtt a hal

Lényegesen nem javítottak a helyzeten az elmúlt napok esőzései, mert az aszály több körzetben szinte kiszárította a megye halastavait. A vízhiány fenyegető, miközben a takarmány ára emelkedik, mindez előrevetíti, hogy ősszel nőhet a hal ára, ami visszavetheti a fogyasztást.

Mauthner Ilona

20210630_Halgazdaság_Varsád_Katics Máté cégvezető és Szanics Ferenc halászmester tóbejárást tart Varsádon Czikkhalas kft területén_Fotó:Mártonfai Dénes_Tolnai Népújság _MD_TN

Fotó: Mártonfai Dénes

A tartós hőség és a szárazság miatt bajban vannak a halastavakat üzemeltetők, a horgászegyesületek tagjai és a természetes tavak tulajdonosai is. A halak a felszín közelében „pipálnak”, gyakran úszó buborékokat is hagynak fent, ez főként kora reggel feltűnő. A következő hetekre is hasonló időjárást, kánikulát jósolnak a meteorológusok, ami további veszélyforrást jelent a tavak élővilágára. Lehangoló hírek érkeznek a Velencei-tó vagy Orfű környékéről is. Utánanéztünk, mi a helyzet Tolnában.

A megye egyik legtöbb és legnagyobb halastavával Czikk László rendelkezik Varsád környékén. A vállalkozás cégvezetője, Katics Máté elmondta, utoljára májusban esett száz milliméternyi eső, ami akkor nagyon jól jött. Azóta elkerülték a környéket még a viharok is, a májusi csapadék pedig már eltűnt a halastavakat összekötő patakokból is.

Augusztus 10-ig idén 200 milliméternyi csapadék hullott csak, ami a negyede a szokásosnak. Sivatagi körülmények vannak, mondta a szakember, aki hozzátette, közben a Dunán árvíz van, elfolyik a víz feleslegesen, nehéz ezt látni. Jelenleg nem tudnak mást tenni, mint hogy folyamatosan monitorozzák a tavaikat, és spórolnak a vízzel.

A cégvezető szerint levegőztetni nem lehet a tavaikat, mert ezzel több kárt okoznának, mint amennyit nyernének. Kis lépéseket tudnak csak tenni, vigyáznak a víz ökoszisztémájára, egyelőre kezelhető a probléma, tette hozzá. Jelenleg 25 fokos a víz hőmérséklete, szerencsére már a hajnalok hűvösek, így folyamatosan hűl le a tó. Náluk a legfontosabb halfajta a ponty, mely viszonylag jól viseli még ezt a körülményt.

– Teljesen kiszolgáltatottak vagyunk az időjárásnak. Voltak aszályos nyaraink, de ilyenre, mint az idei, nem emlékszem – mondta Katics Máté.

A Bonyhád melletti Széptölgyesen is hasonló a helyzet, mondta korábban Fördős József, a Pannónia Mezőgazdasági Zrt. ágazatvezetője. A melegben élénkül a halak anyagcseréje, és több oxigénre lenne szükségük. Jelenleg még nem jelentős a halpusztulás, de az erős UV-sugárzás sem használ, megöli a planktonokat. A hínárképző növények és a moszatok is juttatnak a vízbe oxigént, de csak nappal, ugyanis az éjszaka folyamán a növényi szervezetek oxigént fogyasztanak a szakértők szerint.

A halak a felszín közelében „pipálnak”, gyakran úszó buborékokat is hagynak fent, ez főként kora reggel feltűnő. A sekély tavak sérülékenysége nagy, hiszen a csapadékhiányra és a hőmérséklet-ingadozásra „adott válasz” szinte kiszámíthatatlan.

Megkongatták a vészharangot
Megkongatták a vészharangot a dunántúli haltenyésztők, közölte az agroinform.hu. A völgyzárógátas tógazdaságok súlyos gondokkal küzdenek országszerte a tavasz óta tartó aszály miatt. Nagy a párolgási veszteség is, egy meleg nyári napon akár 2-3 centit is csökkenhet a tavak vízszintje. Az augusztusban érkező kisebb-nagyobb esők eredménye nem került bele a halastavakba, mert a szintén aszály sújtotta vegetáció felszívta a csapadékot.
A halastavak üzemi vízszintje sok helyen az ötven százalékot sem éri el. A beszűkült vízi élettérben a halfogyasztó madarak károkozása is jelentősebb. A haltermelőknek ebben a helyzetben állománymentő kényszerlehalászásokat kell végrehajtaniuk.
A klímakutatók szerint nem valószínű, hogy több évig szárazság marad, a csapadék jönni fog, és az is elképzelhető, hogy a tavak újra feltöltődnek.