Konferencia

2021.09.19. 07:00

Közös cél a dombói vár alapos kutatása

Óriási érdeklődés mellett tartottak konferenciát szeptember 10-én a dombói vár régészeti feltárásának újabb eredményeiről a tudományban jártas szakemberek.

Varga Szilvia

A várost dél felé elhagyva a 611-es úton, a Kapos folyó partján, az ártérből enyhén kiemelkedő dombon található a Dombai család egykori várának a maradványa.

A folyamatos kutatást és a konferencia rendezését Dombóvár Város Önkormányzata, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete, a Nemzeti Kulturális Alap támogatta, és a Dombóvári Kulturális Szolgáltató Központ is közreműködött. Kerényi Zsolt alpolgármester nyitotta meg a rendezvényt, s fejezte ki háláját a város nevében mindazoknak, akik felvállalták és évről évre viszik előre a kutatómunkát.

A Szegedről, Budapestről és Visegrádról érkezett tudományos munkatársak – Berta Adrián, az ásatást vezető régész irányításával – előadásaiban hallhattak a résztvevők a „Gólyavár” eredetéről, a feltárt leletekről, a kor sajátosságairól. Erky-Nagy Tibor tipográfus, helytörténész a gyerekkorából, a várak iránti rajongásából fakadóan érzett késztetést arra, hogy megfejtse a „dombói vár” titkát. Számos kutatás, utánajárás után születtek meg első rajzai, majd szakemberek bevonásával az első 3D-s rajzok, és a 2006-ban megjelent Dombóvár tegnap és tegnapelőtt című könyvében publikált először az elgondolásokról.

Erky-Nagy Tibor és Dunai József rekonstrukciója (2006)

Müller Ádám, a Dombóvári Kulturális Szolgáltató Központ igazgatója a vár irodalomban, helyi sajtóban és a köztudatban megmaradt emlékezéseit foglalta össze. A dombóvári származású Hegedüs Alajos plébános és a szintén dombóvári Csekefalvi Irén is szenvedélyesen gyűjtött, kutatta a forrásokat. Szepessy László dombóvári születésű költő műveiben is megjelenik a vár vonatkozásában egy-egy momentum. Dr. Szőke Sándor gimnáziumi tanár, helytörténész és dr. Balipap Ferenc kutatómunkájáról sem feledkezhetünk meg.

A konferencia harmadik részében Takács Istvánné dombóvári helytörténész Dombóvár birtoklástörténetét foglalta össze. Pontosan 330 éve került Esterházy Pál birtokába a dombóvári uradalom, melyet 1702-ben leromboltak fiskális és hadászati okokból – a török kiűzése után a határ délre tolódott. A kőhalomból új város született.

A vár tégláiból épült fel a Kakasdomb, a magtár, a Kapos folyó kitámasztása, és új korszak kezdődött. Az akkor még szinte lakatlan Dombóvárból a 18. század közepére virágzó település lett, a betelepítésekkel, a művelhető területek növelésével, a majorsági termeléssel óriási fejlődésnek indult. A fejlesztéseknek köszönhetően uradalmi birtok lett, mezővárosi rangját is ekkor nyerte el Dombóvár.

Nyaranta zajlik a feltárási munka

Nyolc éve zajlik minden nyáron a feltárási munka a „dombói várnál”, hagyományos régészeti és geofizikai módszerek segítségével már sikerült feltérképezni a vár kiterjedését, tisztázni a főbb építési periódusokat és megismerni a jellemző rétegtani viszonyokat. Készült egy kiadvány is ebből az alkalomból, melyben megtalálható a vár 16. század eleji állapotának virtuális rekonstrukciója, melyet Buzás Gergely állított össze a meglévő információk alapján. A kutatás második évétől kezdve Sinyi Zsolt operatőr rendszeresen készített felvételeket a régészeti munkáról, melyből szintén a konferencia keretében mutattak be a nyolcórányi anyag kivonatát egy 20 perces dokumentumfilm formájában.

Borítóképünk: Nagy érdeklődés mellett zajlott a dombói vár régészeti feltárásának újabb eredményeiről tartott konferencia

Ezek is érdekelhetik