Eljött a disznóvágás ideje, megtelik a hűtő

December van, és hideg, itt a disznóvágások ideje. Falvakban, kisebb városokban ismét divatba jött a házi disznóvágás, bizonyára ebben szerepet játszik az is, hogy a hús ára jelentősen emelkedett az elmúlt évben. Manapság az is jellemző, hogy megvásárolják a már kész, vágásra érett sertést a gazdálkodótól, és otthon kedvük szerint feldolgozzák.

Kemény Lajos bátaszéki nyugdíjas korábban hentes volt, de a disznóvágást még ma is rutinból megoldja, mint mondta, Bátaszéken is egyre többen vágnak disznót. A tartásával, nevelésével nem bajlódnak, sokuknak nem is lenne hol felnevelni a jószágot, inkább megveszik valamelyik közeli vállalkozótól.

Alsónyéken van egy vágóhíd, sokan ott vágatják le, illetve hasíttatják félbe. Az élő sertés kilós ára most ötszáz forint körül alakul, mondta Kemény Lajos. Egyre többen vannak, akik nem vágnak disznót, mégis van saját sonkájuk, házilag készített kolbászuk. Erre való a készen vett, hasított féldisznó.

– Mi a lányomékkal az egyik vágóhídon vettünk hasított félsertést, azt dolgoztuk fel. Kolbászt és sonkát is készítettünk – mondta a bonyhádi nyugdíjas, Keller Ferencné. A szomszédban van egy kis füstölő, ott kaptunk egy kis helyet a kolbászoknak és az egy sonkánknak.

A háztájiban nevelt disznó vágása ritkább, de egy ilyen esemény volt a napokban Tamásiban, a Csapó famíliában is. Reggel fél hétkor kezdődött a munka, a hőmérő plusz egy fokot mutatott, ami azt jelenti, hogy ideális az időjárás erre a feladatra. A jókedvet fokozta a házi pálinka. A böllér és segédei is erőt merítettek, majd a közel 240 kilós állatot először egy pisztollyal elkábították, majd leszúrták. A perzselést követően feldarabolták az állatot.

A háziasszony elmondása szerint megéri disznót vágni, mert ennyi húst nem tudnának megvenni a boltban. Nem is beszélve arról, hogy a házi sonkának (majd úgy húsvét környékén szokták felvágni), szalonnának, kolbásznak, disznósajtnak, hurkának nincs párja. Az alapanyagokon kívül kell hozzá egy kolbásztöltő gép, illetve kell keresni valakit, aki megfüstöli a végeredményt, ha már otthon nincs erre lehetőségünk. A kolbásznak elég a 7-9 napos füst, de ehhez érteni is kell, az úgynevezett hideg füst jó a kolbásznak.

Az állatorvosok nem győzik hangsúlyozni, hogy a háznál levágott disznók húsát érdemes bevizsgáltatni. Erre azonban csak ritkán akad példa. A trichinellavizsgálatot a hatósági állatorvosnál kell kérni, aki a sertés rekeszizmából vesz mintát, majd ott a helyszínen, mikroszkóp alatt megvizsgálja, és az eredményt is megmondja. A fertőzött állat húsának elfogyasztása az emberre is veszélyes, sőt akár halált is okozhat. Az uniós országokban az ilyen vizsgálatok elvégzése természetes.

Meg lehet előzni a betegségeket

A disznóvágás nemcsak örömöket, hanem veszélyeket is hozhat, hívta fel a figyelmet már többször a Nébih. A baktérium okozta élelmiszer-mérgezések egyik legsúlyosabb formája a botulizmus, az esetek nagy részét a házi disznóvágás során készített, nyers vagy rosszul hőkezelt hurka, kolbász és disznósajt okozza. Hogy ez ne történjen meg, néhány szabályt be kell tartani: a vágásra szánt állatnak egészségesnek kell lennie. Fontos, hogy csak koplaltatott sertés kerüljön késhegyre.

A feldolgozást végzők és abban segítők egyaránt egészséges személyek legyenek, hiszen a beteg ember fertőzés forrása lehet. Disznóvágáson ne vegyen részt az, aki hasmenésben szenved, vagy kezén valamilyen bőrbetegség található. Az asztalokat, amelyeken a hús feldolgozása történik, és a használni kívánt edényeket, eszközöket alaposan el kell mosogatni.

Borítóképünkön: Kismányokon civil szervezetek tartottak hagyományőrző disznóvágást.