Jótékony akcióval segítenek a foltvarrók az árváknak

Acélosné Solymár Magdolna foltvarró céhmester, a kihívás szervezője lapunknak elmondta, hogy amikor huszonkét évvel ezelőtt foltvarró lett, akkoriban még vadászni kellett az anyagokat, mert kevés szép, jó minőségű szövet volt, s ha ilyet találtak, jó sokat vettek belőle.

 – Aztán már el-eljutottunk a külföldi kiállítások piactereire, ahol ki-ki a pénztárcája lehetősége szerint vásárolt, illetve itthon is mindenütt a méteráruboltokat kerestük. Az anyag meg csak gyűlt és gyűlt – mesélte, hozzátéve: a felhalmozott készlet, illetve az abból készíthető holmik legkézenfekvőbb célcsoportját a világjárvány miatt árván maradt gyermekek adták. „A nagy takaró kihívás”-ban havonta megmutatják a kész takarókat. Reálisan mintegy ötvenszer tizenkét takaróra számít, ez hatszáz takarót jelent.

– A takarókat a Regőczi István Alapítványon keresztül szeretném eljuttatni az árváknak. Egyelőre nem vettem fel velük a kapcsolatot, megvárom az év elejét, hányan vállalják a kihívást. A foltvarrók szeretik a megmérettetéseket, bízom abban, hogy sokan, és így sok-sok szép takarónk lesz. Jó lenne jövő év decemberében valahol együtt megmutatni, kiállítani ezeket, de ehhez stadionra lenne szükségünk. Azon leszek, hogy legyen ilyen stadion. Ha nem sikerül, akkor virtuális tárlat lesz.

Nagyon izgulok, felemelő pillanat lesz, érdemes majd várni a jövő karácsonyt is, és ha szerencsénk lesz, akkor már nem kell tartanunk a Covidtól, és végre nem kell maszkot varrnunk, mert a foltvarrók természetesen ebben is jeleskednek – tette hozzá.