Miről árulkodik a Mucsinál talált több ezer éves kincslelet?

A vizsgálatok eredményei szerint bizonyos tárgytípusoknál következetesen hiányzott a nyoma annak, hogy azokat az elhunyttal együtt helyezték volna a máglyára – folytatta a régész főmuzeológus. – Míg másoknál égésnyomokat lehetett megfigyelni.

Ezért felmerült a kérdés: lehetett-e a tárgyaknak olyan csoportja, amelyeket a temetkezéskor külön kezeltek, s ha igen, akkor ennek milyen okai lehettek? 

Dr. Szabó Géza elmondta, hogy a ruhára varrt díszek egyike, a jellegzetes csüngőtípus, formájában a tehén méhét utánozza, utalva a termékenységre, születésre, bőségre. Ebből a szempontból kapcsolódás mutatkozik a Mezopotámiában a Kr. e. 5 évezred közepétől kezdődő időszakkal, amikor is ez a csüngőforma Ninhurszag, a születésért is felelős anyaistennő jelképe az ábrázolásokon. 

– A mucsi kincsleletben is legnagyobb számban előforduló, a görög omega betűt formázó dísz ókori keleti párhuzamai egyben a két távoli terület közötti szoros kapcsolatrendszerre is felhívják a figyelmet – hangsúlyozta a régész főmuzeológus. 

– A megfejtett értelmezés alapján pedig az is látható, hogy ezek a termékenységet jelképező díszek ruhára varrva magára az istennőre utaltak. Valószínűleg ezért nem kerültek ezek az öltözetek és hozzátartozó jelképek a közösségben kitüntetett, vezető szerepet betöltő nők halálakor a személyes testékszerekkel együtt a máglyára. Hanem azokat, mintegy áldozatként visszaadták az anyaföldnek. Így történhetett ez mintegy háromezer-hatszáz évvel ezelőtt a mai Mucsi határában is.

Ékszerek, díszek

Megállapítható, hogy a kincsleletben talált tárgyak egy része a fej, illetve a nyak ékszereként szolgáltak. Az előbbi csoportba tartoznak a pitykék, az utóbbiba a fordított szív és félhold alakú csüngők, a gyöngyök. Ugyanakkor a korong alakú, vagy a kiszélesedő, közepén átlyukasztott, visszahajló végű csüngők a ruhára varrt elemek voltak. Ebből a szempontból is érdekes, hogy az utóbbi tárgytípusok csak ritkán kerülnek elő a sírokból. 

Ugyanakkor a mintegy kéttucatnyi ismert kincslelet fej- és nyakékszerei például a bonyhádi bronzkori sírokban is előfordultak. A kincsek és a sírmellékletek ilyen jellegű megoszlása a Mészbetétes edények népe kultúrája egész területén jellemző. A ruhára varrt korong alakú csüngők, a kiszélesedő közepén átlyukasztott, visszahajló végű csüngők azonban szembe tűnően kevés esetben kerültek az elhunyt mellé.