Tolnai tervek

2021.12.17. 07:00

Újabb milliárdok jutnak a város fejlesztésére

A következő években sem marad jelentős fejlesztési forrás nélkül Tolna. A 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklusban közel négy és félmilliárd forint fejlesztési támogatásra számíthat az önkormányzat az úgynevezett TOP Plusz pályázati támogatások révén.

Steinbach Zsolt

A tolnai városháza és a Hősök tere is adventi díszbe öltözött. (Fotó: Kiss Albert)

Továbbra is mozgalmas évek elé nézhet a fejlesztések szempontjából Tolna városa. Az elmúlt évtizedben gyakorlatilag minden évre jutott legalább egy százmilliós nagyságrendű beruházás a településen. Erre a következő időszakban is jó esély mutatkozik. Nemrégiben ugyanis eldőlt, hogy a 2021-2027. közötti európai uniós költségvetési ciklusban Tolna 4,465 milliárd forint fejlesztési támogatásra lesz jogosult a TOP Plusz pályázati programnak köszönhetően. Minderről Appelshoffer Ágnes polgármester számolt be.

 A városvezető elmondta, hogy – a Fenntartható Városfejlesztési Stratégia kidolgozása és a képviselő-testület általi elfogadása után – a közel 4,5 milliárdos keretre három „tengelyen”, egyenként meghatározott összegben lehet majd pályáznia az önkormányzatnak. Támogatást lehet kérni a fenntartható városfejlesztésre, a fenntartható energiahatékonyság növelésére, illetve a fenntartható humán infrastruktúra fejlesztésére. Ez utóbbinak van egy beruházási, „tárgyi”, és egy „szoft elemekből” álló része.

A milliárdoknak természetesen bőven van helyük Tolnán is, az elmúlt nagyjából egy évben pedig már számos elképzelés született arra, hogy milyen célra lehetne a leghasznosabban felhasználni a várt támogatási forrásokat.  A korábbi uniós költségvetési ciklusban a TOP-pályázatokon útépítésre nem lehetett támogatást kapni. Ez most változott, így biztosra vehető, hogy utak, járdák felújítására és újak építésére is pályázni fog a város. Az óvodák korszerűsítésére is várhatóan igényelni fog támogatást a település. Ezen belül szóba jöhet a konyhák, udvarok felújítása, energetikai korszerűsítés és parkolóépítés is.

Fontos cél a kidolgozandó vízkár-elhárítási program alapján a komplex csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése is. Várhatóan ugyancsak kidolgozzák a részletes terveket a városközpont további rehabilitációjára, ami a Szentháromság teret, a Szent István teret és a környező utcákat érintheti majd. A Duna-part további, második ütemben történő fejlesztése is tervben van. Ennek során mindazon elképzeléseket megvalósítanák, amelyek – elegendő forrás híján – a terület első ütemben történő fejlesztése során kimaradt.

Appelshoffer Ágnes polgármester szerint Tolna mozgalmas évek elé néz (Fotó Kiss Albert)

Az elképzelések között szerepel egy korszerű, fedett városi piac kialakítása is, akár a jelenlegi helyén, akár máshol. A kerékpáros közlekedés és turizmus lehetőségeinek további javítására is gondoltak. Megvalósulhat a szintén régóta dédelgetett gondolat a Szekszárdot Palánk felől Mözzsel és Tolnával összekötő bicikliút megépítése, ahogy Tolna és Fácánkert között is létrejöhet egy ilyen kapcsolat. (Ez utóbbi a fácánkerti önkormányzat projektje.)

A Lehel utcai és a városi sportcsarnok korszerűsítése is szerepel a tervek között, ahogy a tolnai városháza felújítása is, ami elsősorban a melléképületek rendbetételét jelentené. Gondolkodnak az iparterületi infrastruktúra fejlesztésén is, ami az önkormányzati tulajdonú területeken közmű- és útépítést, a közvilágítás bővítését vonná maga után. 

Iskolaközpont a láthatáron?

Bár nem TOP Plusz pályázat révén, de a megvalósítandó nagyberuházások közé tartozik az évtizedek óta tervezett iskolaközpont létrehozása is. A közoktatás már nem önkormányzati feladat, így a beruházást az állam hajthatná végre. A fejlesztés szakmailag indokolt, előkészítő lépések már történtek is.

 Szükség lenne ugyanis arra, hogy a jelenlegi, szétaprózott általános iskolai struktúra helyett egyetlen korszerű iskolaközpont jöjjön létre, ahol valamennyi diák egy helyen, a mai kor elvárásainak megfelelő körülmények között tanulhatna, sportolhatna. Az iskolaközpont az egyre súlyosbodó pedagógushiány okozta problémát is enyhítené. A pedagógusok órabeosztását jóval hatékonyabban lehetne megszervezni, a tanároknak nem kellene akár naponta többször is ingázniuk az egyes iskolai telephelyek között.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában