„A cselekvő nemzet éve lesz 2022”

Potápi Árpád János hangsúlyozta: a legfontosabb nemzetpolitikai alap egy erős Magyarország létezése, mert az a határon túli magyarság számára is egy biztos pont. Egy olyan érdekképviseletet jelent, amely ki tud állni a határon túli magyarok érdekében különböző fórumokon, a magyar Országgyűlésben, Brüsszelben és Közép-Európában is. 

Úgy fogalmazott, a kormány célja már 2010 óta az, hogy Magyarországot egy gyenge országból egy életerős, cselekvőképes és erős Magyarországgá tegyék. 

Az elért nemzetpolitikai eredményekről szólva Potápi Árpád János kiemelte, már 1 millió 172 ezer külhoni magyar vált közjogilag is a magyar nemzet részévé azzal, hogy megkapta az állampolgárságot. A kormány 2010 óta megtízszerezte a külhoni magyarság támogatását, erős intézményrendszert építettek ki, gondoskodnak a magyar közösségekről, valamint növelték a szülőföld megtartó erejét. 

Beszámolt arról is, hogy Magyarország évente több mint ötezer intézményt és szervezetet támogatott, a minőségi anyanyelvi oktatást pedig 300 ezer gyermek számára tették lehetővé a Kárpát-medencében és a diaszpórában. Sportszer támogatásban 1500 iskola részesült, továbbá 1600 templomot vagy egyházi közösségi teret újítottak meg vagy építettek fel, az önkormányzatok közt pedig 2015 óta ezer új testvérkapcsolat jött létre – foglalta össze az eredményeket. 

Potápi Árpád János szerint a magyarságnak mindenhol legalább a számarányának megfelelően kell képviseltetnie magát, a Kárpát-medencében pedig minden országban parlamenti szinten is jelen kell lenni. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár célként tűzte ki

az erős intézményi háló fenntartását, az iskolásoknak szóló „okos doboz” online tartalmának bővítését, a Polgár Judit által kialakított „sakktesi” módszer eljuttatását a külhoni oktatási intézményekbe, és a mindennapos testmozgást segítő programok indítását. 

Az anyaország támogatja és megerősíti a külhoni magyarság – köztük mintegy 30 ezer nagycsalád és 413 ezer idős ember – mindennapjait segítő gondoskodó közösségeket – mondta a politikus példaként említve a Vajdaságban létrehozott tanya- és falugondnoki szolgálatot.

Hozzátette: szeretnék kiterjeszteni a Kárpát-medencében jól működő gyakorlatokat – köztük a Vajdaságban már bevezetett és Erdélyben kiépítés alatt álló védőnői hálózatot – a külhoni régiókra is. Emellett erősítenék a gyermekgyógyászok közti együttműködést, az időseket segítő közösségi hálót, rendszerszintűvé tennék a sajátos nevelésű, fogyatékkal élő, szociálisan rászoruló gyerekekkel való foglalkozást, és a megváltozott munkaképességűekre is figyelmet fordítanának. 

A szülőföld megtartó erejének növelése érdekében az elmúlt 12 évben 145 tangazdaságot és tanműhelyt fejlesztését támogatta a magyar kormány, több alkalommal megszervezték a Kárpát-medencei vállalkozók találkozóját, és mentorprogramot is hirdettek, 500 vállalkozó „cselekvő együttműködésével” – jelentette ki az MTI tudósítása szerint.

A cselekvő együttműködés köt össze bennünket

Potápi Árpád János azt kérte a határon túl élő magyar állampolgároktól, hogy vegyenek részt az idei országgyűlési választásokon, és voksukkal járuljanak hozzá ahhoz, hogy az Országgyűlés egyben nemzetgyűlés is legyen.

Megjegyezte: a választási részvételhez a külhoni magyarok regisztrációjára március 9-éig van lehetőség. A bonyhádi-dombóvári térség országgyűlési képviselője azt is elmondta, az elmúlt évtizedben bizonyságot tettünk arról, hogy cselekvő együttműködés köti össze nemzetünk közösségét: a magyar intézményrendszert megerősítettük, a kisgyermekes családoktól az idősekig mindenkiről gondoskodunk, közösen cselekedtünk a megtartó szülőföldért, amely ma a magyar boldogulás otthona. Az ezer éves múltjára, hagyományaira, keresztény-nemzeti kultúrájára büszke nemzet tagjai vagyunk, akiknek közös cselekvő építkezése a nemzet teljesítménye.