Miért lepik el télen a lakott területeket?

2022.01.22. 13:00

A fülesbagoly nemcsak szép, de hasznos is; gyönyörű példányokat fotóztunk Dunaszentgyörgyön!

Néhány napja, Dunaszentgyörgyön jártunkkor a település egy pontján, számtalan cserje és fa lombjain figyelhettünk meg gyönyörű fülesbaglyokat. Miért lepik el ilyenkor a lakott területeket? Erről kérdeztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Szekszárdi Csoportjának irodavezetőjét.

Gazsó Rita

A baglyok kicsit titokzatos, imponzáns külsejű madarak Fotó: Makovics Kornél

A baglyok kicsit titokzatos, imponzáns külsejű madarak Fotó: Makovics Kornél

– Köztudott, hogy télen nem minden madár vonul melegebb tájakra, számos faj marad itthon, de az már kevésbé ismert, hogy a tőlünk északabbra fekvő területek madarai sok esetben telelnek Magyarországon. A Dunaszentgyörgyön látott fülesbaglyok a réti sashoz, fenyőpintyhez hasonlóan vonuló madarak, a nálunk látható példányok egy része is így érkezik hazánkba, főként a skandináv országokból, valamint Ukrajnából és Észak-Lengyelországból – mondta el megkeresésünkre Tóth Sándor, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Szekszárdi Csoportjának irodavezetője.

Mint megtudtuk, a lakott területeken, városokban azért tűnnek fel, mert ott könnyebben találnak élelmet, az egyik fő vonzerő lehet számukra a település környéki gyepeken és szántókon található gazdag kisrágcsáló-állomány. Emellett fontos szempont számukra, hogy a fűtött házak közelében a hőmérséklet is magasabb, mint a lakatlan területen. Tóth Sándor szerint megfigyelhető, hogy míg a madarak egy része elhúzódik az embertől, a másik része egyre inkább alkalmazkodik. Ilyen például a feketerigó, amely száz éve még erdei madár volt, ma pedig már lépten-nyomon „felbotlik” benne az ember a lakott területen. Hasonlóképpen a baglyok, elsősorban a már említett fülesbagoly, ezekből 10–12 ezer pár él Magyarországon, amelyhez ilyenkor télen megérkeznek az északi példányok, ezért is látunk ilyen sokat belőlük. Vannak madarak, amelyek a mezőgazdasághoz alkalmazkodnak, mint például a kuvikok a birkahodályoknál fordulnak elő, míg akadnak olyanok, mint a templomtornyokban és a padlásokon fészkelő gyöngybagoly, amely már csak emberi és városi környezetben képes élni. A fülesbaglyok védett, hasznos madarak, vigyázzunk nyugalmukra, különösen a költési időszakban – hangsúlyozta a szakember.

Fontos szerepük van a rágcsálómentesítésben

Figyelembe véve egy erdei fülesbagoly napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, kicsivel több mint három téli hónap száz napos telelési időszakával számolva, a felmérések alapján biztosan Magyarországon tartózkodó mintegy tizenhatezer bagoly legalább négymillió példány mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztít el egy télen – derült ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felméréséből. A gazdálkodóknak tehát ennyi, mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok ellen drága és a környezetre is veszélyes irtószerek helyett ingyen távolítják el a földekről. A baglyok tehát gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos élőlények.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában