A Góbi-sivatagban dolgozott 82 évesen

– Ön a legismertebb magyar geológusok közé tartozik. Ezt a tárgyat tanította a miskolci egyetemen, ebből doktorált, külföldön is végzett kutatásokat, s még most, 84 évesen is foglalkozik a szakmájával, úgy is, mint ásványgyűjtő. Tolna megyéhez milyen emlékek kötik? 

– A Mecseket eléggé ismerem – mondja dr. Molnár Pál. – A pályám elején, a technikum és az egyetem között három hónapot Kővágószőlősön dolgoztam, a Mecseki Bauxitbánya Vállalatnál. Ez volt az uránbánya fedőneve az imperialisták megtévesztésére. Aztán sokfelé megfordultam, közel 15 évet tanítottam, majd az igazi bauxitkutatótól Balatonalmádiból mentem nyugdíjba, 1990-ben. A rendszerváltás után, amikor felpörögtek az építkezések, úgy gondoltam, hogy érdemes lenne újraindítani a vár­aljai és mórágyi kőbányászatot. A legtöbb ezzel kapcsolatos tennivalóm 2005 és 2012 között volt Tolna megyében. Sajnos különböző okok miatt nem valósulhattak meg ezek a projektek, pedig sok munkahelyet teremtettek volna.

– Jó minőségű az itteni kőzet? 

– Jó minőségű, és jó helyen van a külszíni fejtéssel kinyerhető váraljai mészkő, dolomit és a mórágyi gránit. A Mecsek kiemelkedik egy tágas, minden irányban kétszáz kilométeres síkságból. Ebből adódóan az itteniek voltak a monarchia legfontosabb dél-magyarországi kőbányái, innen szállították az út-, híd-, vasút- és vízműépítésekhez szükséges alapanyagot mindenfelé. Szabadkától Zágrábig a vasút alapja mindenütt mórágyi gránit. A nagyüzemi bányászatot mindkét faluban 1918-ban fejezték be. Mórágyon még az 1960-as évek végéig kisebb volumenű termelést folytattak a helyi téesz melléküzemágában. Váraljáról hatmillió tonna követ termeltek ki a nagy építkezésekhez, Mórágyról 14 milliót.

– Úgy tudom, az ország legrégebbi, legstabilabb geológiai képződménye a mórágyi gránitrög. Mit kell erről tudni? 

– Magmás eredetű gránit. Magyarország alatt 8­–11 kilométer mélységben olvadt láva, vagyis magma van. Ez, ha egy komolyabb földrengés következtében feltör a felszínre, vulkán keletkezik. Ha nincs akkora nyomás, hogy a magma a felszínre jusson, hanem 1–5 kilométer mélységben megreked, ott lassan lehűl, és szép, kristályos szerkezetű kőzetek jönnek létre. Ilyen csoda a mórágyi gránit is. Mélységi kőzetként 250 millió éve alakult ki, és 1–2 millió éve emelkedett ki, szigetként a Pannon-medencéből.

– Mennyire ritka kőzetnek számít a gránit? 

– Skandinávia 95 százalékát teszi ki, Magyarország területének két százalékán található ez a kiváló építőanyag. Tartós, stabil kőzet, hosszú távon lehet rá számítani.

– Ezek a magánéletben is fontos dolgok… 

– A legfontosabbak. A stabil párkapcsolat – én 61 éve vagyok házas – és a határozott elképzelés arról, hogy mit akarunk magunkkal kezdeni az életben. Ha valaki azt csinálhatja, amit szeret, és még fizetést is kap érte, felér egy főnyereménnyel. A egészségmegőrzést garantálja a jó kedvvel végzett munka. Két éve még a Góbi-sivatagban dolgoztam, nagy örömmel. Az volt a tizedik mongóliai utam.

A miskolci egyetemen tanított Dr. Molnár Pál 1938-ban született Debrecenben. Geológusnak tanult, technikusi végzettséget 1956-ban szerzett Budapesten, bányamérnöki oklevelet 1961-ben kapott Miskolcon, a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen. Szerették volna, ha rögtön ott marad oktatónak, de először terepi gyakorlatot, termelési ismereteket akart szerezni. Így, 1963-tól lett félállásban, 1968–1977-ig főállásban az egyetem munkatársa, tanára, majd tanszékvezető-helyettese. Doktori disszertációját a rudabányai érckutatás eredményeiről írta. A termelésbe 1979-ben ment vissza, a bauxitkutatónál dolgozott, egészen annak 1990-es megszűnéséig. Akkor nyugdíjazták, de továbbra is végzett vállalkozói, szakértői tevékenységet, hazai és külföldi kutatásokat. Mongóliában tíz alkalommal járt, volt, amikor másfél évet töltött ott kutatómunkával. Házas, két fia született, négy unokája van.