Emlékművet is avattak

2022.01.19. 15:44

A nemzet leghűségesebb honfitársaira emlékeztek Bonyhádon

Bonyhád adott otthont a Magyarországi Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emléknapja alkalmából szervezett állami megemlékezésnek január 19-én. Ökumenikus Istentisztelettel kezdődött az esemény, ezt követően avatták fel az elhurcoltak és elűzöttek tiszteletére állított emlékművet.

Vizin Balázs

Fotó: Mártonfai Dénes

Fotó: Mártonfai Dénes

A katolikus templomban tartott német nyelvű ökumenikus Istentiszteleten Balog Zoltán református püspök, a zsinat lelkészi elnöke hirdetett igét és mondott köszöntőt. Az Istentiszteleten Felföldi László pécsi megyéspüspök, Kondor Péter evangélikus püspök, Wigand István katolikus plébános, Aradi András evangélikus esperes, Mészáros Zoltán református lelkész, valamint a Rónai Józsefné Német Nemzetiségi Kórus működött közre. 

Az igehirdetést követően Filóné Ferencz Ibolya köszöntötte a jelenlévőket. Bonyhád polgármestere azt mondta, azokra a honfitársainkra emlékezünk, akiknek leszármazottjai a mai napig ápolják a magyarországi németek gazdag kultúráját és örökségét – megélve a lelkükben és a hitükben egyaránt. – A mi generációnknak kötelessége megőrizni az emléküket és méltó módon ápolni azt évről évre. Ezért is örülök annak, hogy ma Bonyhád adhatott helyet az állami megemlékezésnek, itt hajthatunk fejet az elhurcoltak előtt tisztelegve – tette hozzá a városvezető, aki után Soltész Miklós szólt a hallgatósághoz.

A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára úgy fogalmazott beszédében, hogy a második világháború után kétszázezer magyarországi németet, Közép- és Kelet-Európában csaknem 13 millió embert űztek el vagy hurcoltak el hazájából. – Azt remélte és hihette az akkori kor embere, hogy a II. világháború lezárása után vége lesz a 20. század szörnyű tragédiáinak. De sajnos nem lett vége, mert kollektív bűnösnek kiáltották ki azokat a németeket, akik itt Magyarországon talán a nemzet leghűségesebb honfitársai voltak – hangsúlyozta Soltész Miklós.

 – Tisztelt német nemzetiségű honfitársaim – folytatta az államtitkár –, Isten tartsa meg Önöket ebben a hazában, ahol fantasztikusat alkottak az elmúlt több mint három évszázadban! Éppen ezért őrizzük meg a családot, a közösséget, a nemzetet és a hitet, mert ezek minden időben megtartanak bennünket is – jelentette ki Soltész Miklós. – A németek válogatás nélküli kitelepítése a több évszázados történelmükre tekintettel azonban nemcsak fájdalmas döntés volt, hanem jó néhányukra nézve igazságtalan is, különösen Bonyhádon. Az igazságtalanság mértéke egyetlen mozgalomra figyelve fölismerhető. Ez a Hűséggel a hazához (Mit Treue zum Vaterland) mozgalom, vagy röviden csak hűségmozgalom. 

Az ő jelmondatuk volt: Hűség Istenhez, hűség a magyar hazához, hűség a népiséghez – ezt már Potápi Árpád János mondta el beszédében. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a bonyhádi-dombóvári térség országgyűlési képviselője arról is szólt, hogy a kitelepítés igazságtalanságát a kollektív bűnösség kimondásán túl abban is megragadhatjuk, hogy ennek a mozgalomnak a tagjait is elűzték otthonaikból. Azokat is a bűnösök közé sorolták, akik védték az otthonukat, közösségük becsületét és Magyarország érdekeit is. A németeket ért első csapás a málenkij robot volt. A Vörös Hadsereg a 2. és 3. Ukrán Fronttal megérkezett Magyarországra, és válogatás nélkül vitték el a németeket munkaszolgálatra. Nem érdekelte a szovjeteket, hogy ki, milyen szerepben harcolt, akinek németes neve volt azt vitték, és ha belőlük nem találtak eleget, akkor a magyarokat is. A későbbi kitelepítések Bonyhádon mintegy 2000 embert sújtottak. Az egész folyamat lezárásáig a Dél-Dunántúlon közel 70.000 ember napjai teltek létbizonytalanságban. A magyarországi németek elszenvedték a menekülést, a munkaszolgálatot, a vagyonelkobzást és a kitelepítéseket, sőt ennél többet is. Dicsőség azoknak, akiket letiportak ugyan, de mégsem vesztek el – emelte ki Potápi Árpád János.

Köszönet és hála – folytatta – a Bonyhádi Német Önkormányzat mindenkori vezetőinek és a német közösségnek, hogy őrzik a helyi és környékbeli németek hagyományait, ápolják és tanítják kultúrájukat, ezzel továbbra is gazdagítva városunkat. A „Kränzlein” Néptánc Egyesület országszerte, sőt határainkon túl is ismert hírnévre tett szert a hagyományőrzésben. Büszkék vagyunk rájuk. Városunk így nemcsak utcaképében őrzi a németek munkáját, hanem megmaradhatott a magyarországi németek centrumának is – világított rá az államtitkár.

Englenderné Hock Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke mások mellett arról beszélt, hogy a kitelepítés után Magyarországon maradt németeket vagyonelkobzással sújtották, és sokan internáló táborokba kerültek. – Elődeinknek, akik megszenvedték azt, hogy németek, azzal tartozunk, hogy megőrizzük az identitásunkat, a német nyelvet – fogalmazott. A magyarországi németek elűzetése 1946. január 19-én kezdődött, amikor az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény elindult Budaörsről Németország irányába.

Felavatták az emlékművet

A megemlékezés résztvevői – köztük Johannes Haindl, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete – az egyházi vezetők áldását követően megkoszorúzták a Tolna Megyei Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emlékművét, ami Szatmári Juhos László szobrászművész tervei alapján készült. A szobor anyaga időtálló bronz és kő. Az emlékmű motívumai: vízszintes ívelt fal, amelyhez egy kapu – főoszlop kapcsolódik, szimbolizálva az elhagyott otthont. Az oszlopra szél fújta drapéria csavarodik: az elmúlásra és az elhagyott templomokra emlékeztetve. Az oszlop melletti bőrönd az utazást jelzi, a pengefal előtti kispadon lévő tányéron a nemzedékek által felépített szülői ház leadott kulcsa található. A pad melletti kőkereszt a sváb falvak határában álló keresztekre, a kereszténységre és a magyarországi német nemzetiség mély vallásosságára utal. A főmotívum – a pengefal mögötti gyökerestül kidöntött fa – rádől a falra, mintegy azt átölelve a „gyökerek kitépésének” mély fájdalmát jelzi, amelyet az otthonukat, hazájukat elhagyni kényszerülő családok éreztek.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában