A sok szenvedésre, az áldozatokra hét kopjafa emlékeztet

A doni áttörés során a lehetetlen feladattal megbízott, rosszul felszerelt magyar honvédek tízezrei szenvedtek, és vesztek oda az embertelenül hideg orosz télben. Évtizedeken át erről nem beszéltek, nem beszélhettek. Aztán a rendszerváltás hajnalán egy Szekszárdra került honvéd­ezredes, a Tolna megyei Hadkiegészítő Parancsnokságot vezető Erdős László megtörte a csendet.

Szervezésében egyre több településen állítottak emlékművet, adták meg a kései tiszteletet a második világháború hőseinek, áldozatainak. Később, az 1993-ban megalakult Honvéd Hagyományőrző Irodának az ezredes lett első vezetője, s azon munkálkodott, hogy ne csak a megyében, s az egész országban, hanem a nagy csata helyszínén is állítsanak emléket az ott elesett magyar katonáknak. 

Ebben partnere lett Szekszárdon a fafaragó népi iparművész, Törő György. Ő, mielőtt nyugdíjba ment, szintén a kiegészítő parancsnokságon dolgozott, majd – mint nyugállományú honvéd ezredes – kötelességének érezte ezt a tiszteletadást. Azért is, mert családjában, rokonságában is voltak, akik a Don-kanyarban, a Voronyezs környéki csatákban szenvedtek vagy vesztették életüket. Elvállalta a megbízást, hogy fából faragjon emléket a katonáknak, s a Gemenci erdő tölgyfáiból elkészítette a kopjafákat s a megbékélés kapuját. 

Az avatáskor ott volt az egész falu, a környékről is jöttek, s megható pillanat volt, mikor az emlékműhöz jött egy volt orosz katona, kerekesszékkel, mert a háborúban vesztette lábait, s ő gyújtotta meg az emlékezés gyertyáját. Azokat a perceket itthon is köszöntötték. Az elesett katonákért az ország összes templomában megkondultak a harangok. Ma ez az I. Magyar Központi Katonai Temető Boldirevkában, 8375 magyar honvéd nyugszik ott. 
Uriv helyett Boldirevka lett a helyszínA megbékélés nem csak az emlékmű részét alkotó kapu nevében szerepelt, azt a Don-kanyarban is meg kellett találni. Mert először az első áttörés helyén, Urivban állították volna fel az emlékművet, ahol sok ezer magyar honvéd vesztette életét, de az ott élőkben még élt az ellenségkép, és tiltakoztak ellene.

Így negyedszázaddal ezelőtt, 1997 nyarán a szomszédos Boldirevka falu mellett alakították ki a 3000 négyzetméteres emlékhelyet. Először itt sem fogadták szívesen az emlékmű állítását, az alap betonját össze is törték, mert elterjedt a nagypolitika szította hír, hogy Magyarországon bontják az orosz katonák sírjait. Majd, mikor megtudták, hogy a magyarok tisztelik az itt elesett katonák emlékműveit, az orosz katonákét is, másként vélekedtek. Ott áll a kapu, alapzatára Törő György falujának, Szakálynak templomát faragta, és egy Kapos menti motívumot, a pillét, a kapufát pedig székely indasor díszíti. Odébb hét kopjafa jelképezi a magyar vidékeket.