MCC

2022.01.31. 14:00

Lengyel professzor tartott előadást a klímapolitikáról

Klímapolitika Közép-európai szemmel, ezzel a címmel tartott előadást a Mathias Corvinus Collegium szekszárdi központjában Mariusz Orion Jędrysek, a lengyel Környezetvédelmi Minisztérium volt államtitkára, a Lengyel Tudományos Akadémia tagja, volt parlamenti képviselő.

Szepesi László

Mariusz Orion Jędrysek (balról) a lengyel klímapolitikáról tartott elődást (Fotó: Makovics K.)

A professzor először arról beszélt, azért kell Lengyelországnak napi 100 millió złotyt fizetnie az Európa Uniónak, mert nem zárják be a turówi lignitbányát, amit azért nem tudnak bezárni, mert náluk az energia 50 százaléka a lignitből származik. Egyébként, mondta, valójában ezzel azt szeretnék náluk elérni, hogy külföldről vásároljanak feketeszenet, miközben az európai feketeszén kincs 85 százaléka Lengyelországban van. 

Az éghajlatváltozással kapcsolatban kifejtette, meggyőződése, hogy annak oka nem az emberi beavatkozás. Az üvegházhatásnak csupán 0,2 százalékát okozza emberi tevékenység. A Föld melegedésének, véleménye szerint nem a szén-dioxid mennyiségének növekedése az oka, hanem 96 százalékban a levegőben lévő vízmolekulák. Mint Lengyelország nemzeti fő geográfusa, statisztikákkal, grafikonokkal illusztrálva előadását, magyarázta, hogy a földtörténet során már többször előfordult lehűlés és felmelegedés. 

Az éghajlattudomány és a geológia is tudomány, vagyis az éghajlatváltozás leginkább tudományos kérdés, folytatta. Vannak feltételezések, hipotézisek, egymással ellentételes vélemények elismert, híres tudósoktól, s mert a politika érdekesnek találta ezt a kérdést, túl korán meglovagolta. Egyoldalú ideológiai vélemény alakult ki, és azok a tudósok, akik másként gondolkodnak, mint például ő, megbélyegezettek, elszigeteltek lettek. Szerinte akkor kellene a politikusoknak ezzel foglalkozni, amikor konszenzus alakul majd ki a tudósok között. 

Beszélt az atomenergiáról is. Elmondta, náluk nincs már ezzel szemben akkora félelem, mint volt régebben. Lengyelország is az atomerőművet tartja az egyik eszköznek, amellyel szeretnék csökkenteni a karbonlábnyomot. Ennek ő is lelkes híve lenne, de az a véleménye, először kisméretű atomreaktorokra lenne szükség. Azokon saját szakembereik megszereznék a szükséges ismereteket, s azután vásárolhatnának Franciaországból, Kanadából vagy Amerikából nagyobb atomerőművet. Mint mondta: „míg nincs saját keze­lő-személyzetünk, nincs biztonság”.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában