A többség elégedett az életével, bár a fizetés lehetne több

Tavaly a lakosság életkörülményeiben a korábbi évekhez képest számos esetben pozitív változás történt, állapította meg a statisztikai hivatal legfrissebb felmérése. Az élettel való elégedettség, a háztartás anyagi helyzetével való elégedettség valamint a lakókörnyezettel való elégedettség átlagértéke egyaránt nőtt. 

Az ember közérzetében meghatározó szerepet játszik a jövedelmi helyzete. A háztartások jövedelmét bevételi forrás szerint három fő típusra oszthatjuk: munka-, társadalmi és egyéb jövedelemre. 

Az adatok szerint 2010 óta a háztartások összes jövedelmének egyre nagyobb hányada származik munkából, ami fontos feltétele a fenntartható életszínvonal-emelkedésnek. Míg 2010-ben a munkajövedelem aránya 65,3 százalékos volt, addig 2019-ben ez elérte a hetvenkét százalékot. 

Az egy főre jutó bruttó jövedelem 12,4 százalékkal növekedett 2016-hoz képest, és éves szinten 1 millió 184 ezer forint volt, áll a statisztikai hivatal legutóbbi felmérésében. 

A munkajövedelem reálértéke 9,8 százalékkal emelkedett. A jövedelem legnagyobb hányadát, közel kilencven százalékát munkaviszonyból szereztük. 

A háztartások jövedelmi helyzetét számos makrogazdasági tényező befolyásolja, ezek közül a legmeghatározóbb a gazdaság teljesítőképessége, az árszínvonal és a foglalkoztatás. A 2008-as gazdasági válság évekre visszavetette a reálbérek növekedési ütemét. A háztartások jövedelmi helyzetének érezhető javulása csak 2013-ban kezdődött el. Az egy főre jutó nettó jövedelem 2013 és 2020 között összesen 23,9 százalékkal növekedett. 

A legalsó és a legfelső jövedelmi szintek közti különbség a bruttó jövedelmek tekintetében tízszeres volt 2017-ben, amely nem változott az előző évhez képest. A családi adókedvezmény kismértékben csökkentette ezt a különbséget, a nettó jövedelmeket tekintve ez 8,2-szeres volt. 

A szingli férfiak bevétele a legtöbbA legmagasabb jövedelemmel az egyedülálló férfiak rendelkeztek, éves nettó bevételük átlagosan 1 millió 754 ezer forint volt. Ennél közel nyolc százalékkal kevesebb volt a nőké. A gyermekes háztartások egy főre jutó nettó jövedelme 1 millió 42 ezer forint volt, amely 19,8 százalékkal maradt el az összes háztartás átlagától, a gyermekteleneké pedig közel ugyanennyivel haladta meg azt, összegszerűen pedig 1 millió 549 ezer forint volt. A gyermekesek egy főre jutó nettó jövedelme 2016-hoz képest tizenegy, a gyermekteleneké hét százalékkal emelkedett. A legrosszabb jövedelmi helyzetben 2019-ben továbbra is az egyszülős és a három- vagy többgyermekes háztartások voltak, az egy főre jutó nettó jövedelmük nem érte el az országos átlag kétharmadát. A háztartások jövedelmi helyzete regionálisan jelentősen eltérő képet mutat. A leggazdagabb a Budapest régió, a legszegényebb az Észak-Alföld volt, Tolna megye a középmezőnyben foglal helyet.