Székely és sváb étkek is kerültek az asztalra a teveli disznóvágáson

Aki időben érkezik, annak egy pálinka, aki késik, annak kettő dukál. Így fogadott bennünket Erős Pál, a helyi székelykör elnöke reggel nyolckor a Székely Házban. A hátsó udvarban már javában zajlott a munka, az asztalon mosták a száznegyven kilós sertést, amely Majosról, Fábián István gazdaságából érkezett a hagyományos disznóvágásra. 

Ez már az ötödik volt a sorban, s a harmadik, amelyet a Székely Házban vágtak le és dolgoztak fel. Tonkó László vállalta a böllér szerepét, szakszerűen darabolta fel a sertést, amelyből szépen formázott darabokat hasított le. 

Segítői is akadtak, köztük Fazekas Attila polgármester, aki azt hangsúlyozta, hogy mindig nagyon fontos volt a település életében a hagyományok megőrzése.  – Egy-egy ilyen program erősíti a kapcsolatokat és nem mellékesen közösségépítő ereje is van – fogalmazott. 

Erős Pál elárulta azt is, hogy a székelyek mindig asztalon bontják szét a hízót, ebből a szokásból természetesen ők sem engednek. 

Az asszonyok már reggeliben lángossal és forró teával kedveskedtek a férfiaknak, még azt is megtudtuk, hogy utóbbira a sót Erdélyből, a parajdi bányából hozták. 

Ebédre rántott hús – így hívják a székelyek a forró zsírban kisütött húst –, pecsenye, sült máj és saures (a svábok hagyományos étele) is került az asztalra, estére pedig elkészült a finom orjaleves és az ilyenkor elmaradhatatlan hurka és kolbász. Az egész nap kiváló hangulatban telt. Ment a nótázás, a sztorizgatás, előjöttek a régi emlékek, s a székelységhez kapcsolódó történetek. 

A székelykör ezen a szombaton farsangzáró (húshagyó) mulatságra várja a vendégeket a művelődési házba.