2022.02.20. 15:21
Tolnában aztán nem volt hiány a különös babonákban!
A vidám mulatságok, evés-ivás mellett számtalan babona és hiedelem kapcsolódott a farsangi ünnephez. Akárcsak a többi jeles ünnepen, a régiek ilyenkor is igyekeztek befolyásolni vagy megjósolni az elkövetkezendő időszak szerencséjét.
Volt, ahol az első fánkot a baromfi aknak adták. Fotó: MW
Fotó: Cseh Gábor
A farsanggal kapcsolatban többféle gondűző, termésvarázsló és időjósló szokás maradt fent Tolna megyéből is - tudtuk meg Balázs-Kovács Sándor néprajzkutató-muzeológus-történésztől.
Egy bonyhádi hiedelem szerint például akinek alacsonyra nőtt a kendere, annak tréfásan azt mondták: biztosan farsangkor nem ugrottak elég magasra. Kistormáson és Kölesden is hihettek ebben, mert sokat táncoltak ilyenkor és tánc közben magasra ugrottak, hogy minél magasabb legyen a kender.
Az állati termékenység varázslására Kistormáson disznóvágáskor eltették a fejet, hogy farsangkor megfőzzék. A levét a disznóknak adták, hogy jobb legyen az étvágyuk. Ekkor végezték a tyúk varázslatokat is: kötelet kerítettek s minden ételből ebbe szórtak egy keveset, hogy ne tojjanak félre a tyúkok.
Balázs-Kovács Sándor szerint férjjóslással is próbálkoztak ilyenkor a régiek. Kölesden húshagyó délelőtt kirakták a csontot az udvarra és mindegyik csontnak egy-egy legény nevét adták. Amelyiket legelsőnek elvitte a kutya, a babona szerint ahhoz mentek férjhez. Más szerint ők orgyacsontot tettek ki a gangra. Vonalat húztak a rakott falon és arra írták rá krétával a fiúneveket. Amelyik csontot elvitte a kutya, a babona szerint azt jelentette, hogy olyan nevűhöz mennek hozzá.
Kölesden a farsangi időjárásból is jósoltak a következő év termésére, termékenységére. Csikóstőttősön a jó termés reményében húshagyó kedden morzsolták le a mag kukoricát.