A kormány elkötelezett a Paks II. atomerőmű megépítése mellett

– Sokan menekülnek Ukrajnából Magyarországra a háború elől. Orbán Viktor miniszterelnök három napot töltött nemrégiben a keleti határon, de az ellenzék szerint a humanitárius válság kezelésében nincs a kormány a helyzet magaslatán. Ön miként látja ezt? 
– Szégyenteljes, hogy az ellenzék ebben a rendkívül nehéz időszakban – miközben milliók menekülnek – politikai haszonszerzésre próbálja felhasználni az emberek sorsát – válaszolta Szijjártó Péter. – Azzal, hogy ilyet állítanak, nemcsak velünk, hanem egész Európával is vitában állnak. Néhány órája jöttem meg ugyanis Brüsszelből a külügyminiszteri tanács üléséről, ahol számos kollégám fejezte ki a nagyrabecsülését és köszönetét amiatt, ahogyan Magyarország ellátja a menekülteket. Ehhez nagyon komoly munkára, összefogásra van szükség, amelyből kiveszik a részüket az önkéntesek, az egyházi és jótékonysági szervezetek, az önkormányzatok és a kormányzati intézmények is. Ez egy összetett feladat, a háború kezdete óta már több mint félmillióan jöttek át Magyarországra. Ellátást, segítséget, szállást biztosítottunk nekik, akik pedig huzamosabb ideig maradnának, azoknak munkát is ajánlunk. Nemcsak a magyarok, de a menekültek esetében is igaz, hogy ha van munka, az sokkal kiszámíthatóbb helyzetet jelent a családjaik számára. Ezért szerződést kötünk az ország legnagyobb munkaerő-közvetítő cégével, hogy regisztrálja azokat a menekülteket, akik Magyarországon szeretnének munkát vállalni, amit összevetnek a hazai vállalatok igényeivel. Emellett a munkáltatók havi támogatást kapnak, hogy szállást is tudjanak biztosítani a menekültek számára. 

– Mi, Tolna megyeiek mivel tudunk most segíteni leginkább? 
– Itt, Tolnában a munkanélküliség a 2010. évi 10-ről mára 2,7 százalékra csökkent. Sok olyan megyei vállalatról tudok, akik új munkavállalókat szeretnének felvenni. Ha ők is készek lennének megfontolni a kormány együttműködési javaslatát, hogy menekülteket is alkalmazzanak, az ehhez igénybe vehető kormányzati támogatással, partnerséggel, akkor azzal már nagyon sokat segítenének Magyarországnak, a hazai gazdaságnak, maguknak és a menekülteknek is. 

– És az átlagemberek? 
– Nagyon sok jótékonysági és egyházi szervezet koordinál gyűjtéseket, kérik az emberek támogatását. Ha nyitott füllel és szívvel állnának ehhez, akkor az nagyon hasznos lenne. Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciójában vagyunk. A kormány mintegy 600 millió forintot hagyott jóvá, melyből már 800 tonna élelmiszert és 200 tonna higiéniai terméket szállítunk Kárpátaljára. Emellett kórházaknak, iskoláknak is célzottan küldünk adományokat. A magyar emberek fantasztikusan összefogtak, jelesre vizsgáznak. 

– Az elmúlt hetekben sok energiát mozgósított a kormány és személyesen ön is, hogy az EU által Oroszországra kirótt szankciók ne terjedjenek ki az energiaszektorra. Fenntartható ez az állapot? Lesz elegendő orosz gáz kedvező áron hazánk számára? 
– A helyzet mindaddig fenntartható, amíg mi kormányzunk, az ellenzék ugyanis már világossá tette, hogy ők egyetértenének az orosz energiaszállítások elvágásával. Az unióban is van több olyan tagállam, amely ma is, a külügyminiszteri tanácsülésen (március 21-én, hétfőn – a szerk.) folyamatosan energiaszankciókat sürgetett. Azonban látni kell, hogy Magyarország kitettsége az orosz energiahordozóknak nem egy szabad választás eredménye, tehát az energiaszállítás nem filozófiai, nem ideológiai és nem is politikai, hanem kőkemény fizikai és matematikai kérdés. Ahhoz, hogy energiahordozót vegyünk, szükség van földgázra, kőolajra és szállítóvezetékre is. Ha akár csak egy nem adott ezekből, akkor az nem egy komolyan vehető alternatíva. Ma az országban felhasznált földgáz 85, a kőolajnak pedig 65 százaléka származik orosz forrásból. Ezt lecserélni nem hogy egyik napról, vagy hónapról a másikra, de még egyik évről a másikra sem lehet. Hosszú évekbe kerülne az ország energiastruktúrájának átalakítása, és ez csak a technológiai része a dolognak. Az ár kérdése még ezután következik. Annak érdekében, hogy ne a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát, világossá tettük, hogy az energiaszankciók vörös vonalat jelentenek. Amíg mi kormányzunk, biztosan nem fogunk hozzájárulni sem a földgáz, a kőolaj, sem pedig a szén importálásának tilalmához, korlátozásához. Ha így tennénk, Magyarország energiaellátása súlyos válsággal nézne szembe. A mostani ár sokszorosát kellene fizetni, de még az sem biztos, hogy lenne elég energiaforrás. Tehát az az ellenzéki képviselő, aki ma azt képviseli, hogy az Oroszországból származó földgázszállításokat szüntessük meg, az gyakorlatilag azt a helyzetet idézné elő, hogy az otthonokban ne legyen fűtés, és ne működjön az ipar, amivel emberek százezrei kerülnének veszélybe. 

– Sokszor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a magyar gazdaság számára a Paksi Atomerőmű bővítése. Ahogy kitört a háború, az ellenzék azonnal követelte a fejlesztés leállítását. Nem ingott meg a kormány álláspontja? A háborús helyzetben lehet folytatni ezt a stratégiai beruházást? 
– Lehet és kell is! Elkötelezettek vagyunk a beruházás folytatása mellett, egyrészt mert a leállítása négyszeresére növelné a rezsiköltségeket a magyar családok számára, másrészt Európában az elmúlt hónapokban nagyon komoly energiaellátási zavarok voltak, és ahogy elnézzük a helyzetet, lesznek a jövőben is. Azok az országok lehetnek nyugodtak, amelyek a lehetőségeikhez mérten minél több energiát maguk tudnak előállítani. Ha nem építjük tovább Paks II.-t, akkor súlyos válságnak tesszük ki a magyar energiaellátás biztonságát. A Roszatommal többször is egyeztettünk, s mindketten elkötelezettek vagyunk a folytatás mellett. Annál is inkább, mert a szankciós intézkedések során az EU már többször világosan kimondta, sőt leírta, hogy a nukleáris ipar teljes mentességet élvez. Az ellenzék teljesen elhibázott kezdeményezése szerint állítsuk le Paks II. építését. Ebből is látszik a megközelítésbeli különbség a kormány és az ellenzék között. Ők külföldi, pl. brüsszeli, washingtoni, berlini elismerésekre vágynak, minket viszont a nemzeti érdekek vezérelnek. A Tolna megyeiek megnyugodhatnak, amíg mi kormányzunk, addig a Paksi Atomerőmű új blokkjainak építése folyamatban lesz.

– Potápi Árpád János meghívására Bonyhádon, a Knipl Kft. telephelyén járt. Milyen fejlesztést támogatott itt a kormány és miért? 
– A világjárvány alatt nagy vita volt arról, hogy a kormány milyen módon segítse a gazdasági válság miatt kihívások elé kerülő vállalatokat és embereket. Az ellenzék azt követelte, hogy segélyt osszunk, mi pedig azt mondtuk, hogy nem vagyunk hajlandóak feladni a sikeres gazdasági stratégiánkat, és a munkanélküliség megelőzését tűztük ki célul. Jól döntöttünk, hiszen 270 ezer munkahelyet sikerült megőriznünk, összességében 1434 vállalat élt a lehetőséggel, köztük 16 Tolna megyei is, mint a Knipl Kft., aki 566 millió forintos beruházást hajtott végre. Megmentettek 345 munkahelyet, kaptak 283 millió forint támogatást, ezáltal környezetbarátabb működéssel erősítik a pozíciójukat az autóipari beszállítók között. Az ilyen magyar tulajdonú vállalatok jelentik a nemzetgazdaság lelkét, támogatásuk kiemelt fontosságú a kormány számára. 

– Bár az ön utazási rekordját nem éri el, nemzetpolitikai államtitkárunk kilométer-számlálója sem mutat keveset. Nemrégiben együtt jártak Erdélyben. Milyen hozadéka lehet a minden eddiginél szorosabb kapcsolatnak a külhoni magyarokkal? 
– Mi azt gondoljuk, hogy egy, a nemzet jövőjét meghatározó döntésben a nemzet minden tagjának joga van részt venni, de a történelmünk miatt az ország és a nemzet határai nem esnek egybe. Kétharmados választási győzelem volt szükséges ahhoz, hogy megadjuk a közös döntésekben való részvétel lehetőségét a határon túli magyarok számára. Azt remélem, hogy ők is minél nagyobb számban vesznek majd részt a választáson, hiszen számítunk a véleményükre. Ezért is fontos, hogy jó kapcsolatokat kell kiépíteni a szomszédokkal, szerbekkel, románokkal, szlovákokkal, hogy az ott élő magyar nemzeti közösségeknek jobb legyen. Az a tény, hogy Romániában az RMDSZ most már huzamosabb ideje van kormányon, hozzá tud járulni Románia fejlődéséhez, a magyar–román kapcsolatok fejlesztéséhez. Stratégiai együttműködésben vagyunk velük. Mindent megteszünk az erdélyi magyarság helyzetének fejlesztéséért. A mostani történelmi jelentőségű döntésben pedig az erdélyiek elmondhatják a véleményüket. 

– Voksokban is hozhat ez valamit a Fidesz–KDNP számára április 3-án? 
– A határon túl élő magyarok számára is ugyanazt a felhívást kell intézni, mint az anyaországban élők számára. Örülnénk neki, ha minél nagyobb arányban részt vennének a választáson. 

– Potápi Árpád János már hatszor nyert országgyűlési választást Bonyhádon és a térségben, 1998 óta képviselő. Mit gondol, hetedszer is befuthat? 
– Egészen biztos vagyok benne. Ő szokta elérni az egyik legjobb eredményt a fideszes jelöltek közül országszerte. Én nem látom okát, hogy ez ne így legyen. 

– A közvélemény-kutató cégek mérései szerint egyre jobban nyílik az olló Orbán Viktor és Márki-Zay Péter között a jelenlegi miniszterelnök javára. Ön mit prognosztizál? Mi lesz az eredmény a parlamenti választáson? 
– Sorsdöntő választás előtt állunk, mert most nem „egyszerűen” társadalompolitikai vagy gazdaságpolitikai jövőképekről kell döntenünk, hanem háború, vagy béke dolgáról. Az világos, hogy a magyar emberek békét és biztonságot akarnak. Ahogyan az is, hogy békét és biztonságot a két jelölt közül csak Orbán Viktor tud biztosítani az országnak. Ahhoz, hogy ezt biztosítsa, meg kell akadályozni hazánk belesodródását a háborúba. Ki kell tartani amellett, hogy nem küldünk katonát, nem küldünk fegyvert és nem engedjük a fegyverszállítmányok áthaladását Magyarország területén. Ezek közül bármelyik döntés feladása a háborúba való belevonódás kockázatát vonja maga után. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje mindhárom döntést másként látja. Katonákat és fegyvert is akar küldeni, és árulásnak tartja, hogy nem engedjük át a fegyverszállítmányokat az országon. Ha békét és biztonságot akarunk ebben az országban, továbbra is Orbán Viktornak kell vezetnie a kormányt. Hogy ez így legyen, ahhoz többség kell a parlamentben, és hogy többség legyen a parlamentben, ahhoz pedig meg kell nyernünk a választókerületeket. Bízom benne, hogy a Tolna megyeiek is hozzáteszik ehhez a magukét!