Az ötödik hullámnak már vége, de sok betegség maradt utána

„Több mint két éve a koronavírus-fertőzés körül forog a világ. A történelmi járvány felülírta az orvosi munka teljes egészét. Átírta az életünket. A saját képére formált minket azzal, hogy a kórokozó változásait követve igyekszünk a különböző variánsok által fertőzötteket megtalálni, izolálni és gyógyítani” – írta naplójába dr. Kovács Klára bátaszéki háziorvos. 

„Amint kiismerjük a vírust, akkor változtat magán és az általa okozott betegségen, szóval előttünk jár. Játszik velünk, mint a macska az egérrel. A védőoltás széles körű használata és az átfertőzöttség megfékezte a járványt. Mindannyian jól meglennénk a koronavírus nélkül, szeretnénk elfelejteni, megfeledkezni róla. A héten többször sikerült egy-egy órára a klasszikus háziorvosi szerepben tevékenykednem. Úgy dolgoztam, mint anno két éve. Annyira régen volt, hogy szinte meglepett, hogy a heveny lázas betegek ellátása mellett jutott idő a szűrővizsgálatokra és gondozásra.

A vírusfertőzést követő tünetek miatt sokan kérnek segítséget, de a poszt-Covid-ellátás jól illeszkedik a gondozásba. Nálunk több koronavírusos betegnek volt hasnyálmirigy-gyulladása, ami sokat rontott a betegek állapotán. Tapasztalatból mondom, ha az oltással felkészített immunrendszerrel kapja el a beteg az omikront, akkor jelentősen enyhébb lefolyású lenne a betegsége.

Érdekesség, hogy az egyik beteg családjának egyik fele oltott volt, mert ők munkába járnak. A család betegesebb tagjai nem járnak sehova, ők oltatlanok. Értem a logikájukat, de nem helytálló. Mindenkit be kellett volna oltani. Örökre nyitva maradt egy súlyos kérdés: ki hozta haza a vírust? Ez a kérdés fel sem merülne, ha az oltás mindenkit megvéd a súlyos állapottól. Tudományosan bizonyított és egyben tapasztalati tény, hogy covidosnak lenni nagyságrendekkel nagyobb kockázat, mint védőoltáson átesni. Átéltem és túléltem a védőoltás hiányának kockázatát, de már egy éve élvezem a védelmét. 

Márciussal vége van a farsangi báloknak és hivatalosan lekerül a maszk. Lesz csodálkozás a találkozáskor. A fertőzésen átesettek jelentős részének sokáig az arcára van írva, hogy beteg volt. Sápadt, nyúzott arc, fáradt tekintet a jellemző rájuk. A leggyakoribb tartósan megmaradó tünet a fáradtság, mely mélyíti a ráncokat. A tavaszi fáradság névre hallgató, napfény- és vitaminhiány okozta, évszakhoz kötött állapoton kívül a koronavírus-fertőzésen átesettek már felkeléskor kezdődő fáradtságát is orvosolnunk kell. Többen az alvászavartól kimerülve ébrednek, a gyengeségtől pedig a hajukról is csöpög a víz. A mozgástól kalapál a szívük. Hangulatromlásra sokan panaszkodnak. Többen az enyhe omikronfertőzés után is jelentős fáradtságról számolnak be.

Egy energiaipari dolgozótól származik a következő gondolat: »mindig fizikai munkát végeztem, tudom milyen kellemesen elfáradni és tudom milyen a halálos fáradtság. Képtelenségnek tartottam azt, hogy egyesek az irodai munkában elfáradtak. A betegségem óta irodában dolgozom, terhelésre fulladok, nincs erőm. Egész nap fáradt vagyok. A leleteim rendben vannak, de nem vagyok jól. Az irodában is el lehet fáradni.« 

Az biztos, hogy egyetlen tél végén sem hallottam annyiszor, hogy »nagyon fáradt vagyok«, mint most. Soha sem sírtak annyian rendelésen, mint az utóbbi hetekben. A koronavírus fizikailag és lelkileg sokakat tönkretett, csak remélni merem, hogy rövid idő után minden téren javul a helyzet. Meddig tart a koronavírus-fertőzés áldatlan hatása? 

Pontosan nem tudjuk, egyéni különbségek vannak. A második és harmadik hullámban megbetegedettek többségének az állapota már rendeződött, jóra fordult a sorsuk. A negyedik és ötödik hullámban megbetegedettek még sokan szenvednek a maradványtünetektől. Az alapellátásban azzal tudjuk segíteni a fertőzésen átesett és maradványtünetet mutató pácienseket, hogy követjük a tünetek alakulását, vizsgálatokat szervezünk, és terápiás tervet készítünk, aminek a megvalósításában a páciens aktív közreműködésére számítunk. 

Az utóbbi idők szakmai cikkeiből egy heveny szakra jellemző tünet nem hagy nyugodni. Utólag több esetben megmagyarázza a beteg irracionális viselkedését az, hogy már az enyhe és a középsúlyos fertőzötteknél is leírják a ködös tudatot. Több tényezőtől, a láztól, a folyadékhiánytól, az oxigénhiánytól, a gyulladástól zavartak a betegek. Ez magyarázza, hogy egyesek nem vagy későn kértek segítséget.” 

Már így is hátrányba kerültek a vírus miatt a gondozottak, most megszűnt a távgyógyítás, keressük fel az orvost

Próbálom normalizálni a gondolkodásomat, aminek fontos része, hogy a világjárvány enyhülésével egyre kevesebbet foglalkozom a koronavírus okozta megbetegedéssel. Azt nem gondolom, hogy amilyen hirtelen kezdődött a járvány, olyan gyorsan fog megszűnni, de az biztos, hogy a koronavírus-szegény időszakokban a figyelmemet nem kötheti le a Covid, mert már így is hátrányos helyzetbe kerültek gondozottak, miközben az idült betegségek szűrése és gondozása alapellátási prioritás. A vírus­szegény időszakokban a telefonos megkeresés mellőzését javaslom, és kérem, hogy a panaszaikkal a háziorvosukat keressék meg a rendelési időben. A járvány jelen állása szerint okafogyott a rendelések utáni folyamatos telefonálás, mert a továbbiakban a távgyógyítás szünetel, az orvos-beteg találkozással indul az ellátás.