Húshagyókedd

2022.03.01. 15:20

Rengeteg hagyomány és szokás kötődik ehhez a naphoz

Húshagyókedd van, a farsangi időszak utolsó napja. A keresztény egyházi évben a hamvazószerda előtti napot nevezzük így. Neve utal a böjt kezdetére, ekkor lehetett utoljára húst fogyasztani. A régi világban ettől a naptól fogva egészen húsvétig nem ettek húst a hívők.

SBM

Illusztráció: Shutterstock

Szerte a világban más-más hagyományok és szokások kötődnek ehhez a naphoz, például a híres velencei karneválnak is ez a záró napja. Érdekesség, hogy a karnevál szó bizonyos források szerint a carne levare (hús elhagyása), mások szerint a carne vale (búcsú a hústól) kifejezésből ered. Az angolszász országokban Pancake Day-nek, azaz palacsintanapnak nevezik. Ez az 1400-as évekre nyúlik vissza, akkoriban a nagyböjt előtti utolsó napon palacsintát sütöttek, mert a háztartásokban található zsír és tojás elfogyasztásának ez volt a legegyszerűbb és valljuk be, a legfinomabb módja. 

Régen ekkor tartották a leány- és legényavatást, valamint a fiatalasszonyokat és lányokat életvesszővel ütögették, az állatokat körülfüstölték. Húshagyókedden a gazdák próbáltak az elkövetkező hetek időjárását kikövetkeztetni. Úgy vélték, ha csillagos az ég ezen az éjszakán, akkor egész évben sokat tojnak majd a tyúkok, a napsugár pedig bő esztendőre utalt. 

A farsangi mulatságok előrevetítették az őszi házasságkötéseket is. Az el nem jegyzett lányokat kicsúfolták. A legények hangoskodtak a pártában maradt lányok ablakai alatt és azt kiabálták: „Húshagyó, itt maradt az eladó!” Ezen a napon a mulatságoknak éjfélkor véget kellett vetni. A hiedelem szerint egy pár nem hagyta abba a táncot, és hamvazószerda reggelén elnyelte őket a föld. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában