Találkozó

2022.03.19. 07:00

Szekszárdra sereglettek az anonim alkoholisták

Anonim alkoholisták tartották találkozójukat tizenhatodik alkalommal Szekszárdon. Egy csepp alkoholt sem isznak, tudják, számukra ez az egyetlen megoldás.

Szepesi László

Sok éve történt, még a házgyári lakásépítések korában. Egy ismerősöm lakást kapott az ötödik emeleten. Hogy megmutassa új otthonát, betessékelt a liftbe, s ahogy az ajtó bezárult, őt halálos félelem fogta el. Az ötödiken falfehéren támolygott ki a fülkéből, és évekig, míg nem tudott másik lakást szerezni, csak a lépcsőn járt. Fárasztó volt a lépcsőzés, s tudta, hogy ez az ő hibája, de képtelen volt a liftbe bezárni magát. 


A múlt hétvégén ő jutott eszembe, mikor az anonim alkoholisták tartották találkozójukat. Ők is tudják, bennük van a baj. Mert jó lenne néha koccintani, érezni az ital kellemes zamatát, ám ha csak egyetlen korty alkoholt isznak, legyőzhetetlen vágy vesz erőt rajtuk, hogy újra töltsenek. Aztán még egy pohárral, még eggyel, s tovább. Ők, akik a tizenhatodik alkalommal találkoztak Szekszárdon, már egy csepp alkoholt sem isznak, tudják, számukra ez az egyetlen megoldás. Talán majd a tudomány kideríti, hogy mint a balkezességet vagy a másságot a kromoszómák alakulása, úgy náluk az ég tudja melyik, ma még ismeretlen paránya az emberi testnek okozza ezt. Remélhető, hogy egyszer majd lesz erre gyógymód, de ma csak az az embert próbáló, cseppet sem könnyű megoldás segít, hogy egyáltalán nem szabad inniuk szeszt. 

 

Pedig nehéz megállni, hisz nagy a csábítás, de hogy erősek maradjanak, összefognak. Ezen a hagyományos tavaszi találkozón is majd négyszázan voltak. Jöttek az ország minden részéből, még Szlovákiából, Erdélyből, sőt, távolabbról is, és tartják egymásban a lelket, adják egymásnak az erőt. Lényege ezeknek a találkozónak, hogy elmondják gondolataikat, tapasztalataikat, s továbbadják a közös üzenetet, ahogy nevezik, a tizenkét lépést, amely az alkoholizmusból való egyéni felépülés mozgatórugója, programjuk, amely segíti élni őket.

 

A tizenkét lépésről Petivel beszélgettünk a szünetben. Abban, mondta, az a legfontosabb, hogy semmi sem kötelező, csak ajánlott. Csapatukba bárki beléphet, akinek gondja van az alkohollal, de senki semmit nem kényszerít rájuk, csak ajánlást, tanácsokat kapnak, hogy mit, hogyan csináljanak. Az első lépés egyébként úgy szól: beismertem, hogy tehetetlen vagyok az alkohollal szemben, életem irányíthatatlanná vált, azt az alkohol irányítja. Ha megiszom egy pohárral, nem tudom abbahagyni, mert a szervezetem követeli a többit. Ezzel kapcsolatban elmondott egy történetet. 

 

Volt egy férfi, akit hatalmába kerített az alkohol. Rengeteget ivott, de egyszer úgy döntött, ebből elég. Akar karriert csinálni, kell család, s letette a poharat. Sikerült neki, megvalósult az álma, terve, lett szép családja, sikeres, gazdag ember lett, s harminc év után töltött magának egy kis pohárka cherryt. Egy év alatt végzett vele az alkohol. 

 

Azt mondják – folytatta Peti – hogy az embernek az agya emlékszik legjobban. Sokaknál a máj lehet ez a szerv. Mert évtizedek után is felismeri a rég kapott szert, s parancsot ad az agynak, hogy kell neki az alkohol. S itt nem számít, hogy az illető tudatlan analfabéta vagy sokdiplomás tudós, hogy kétkezi munkás vagy elméleti szakember. Az anonim alkoholisták csapatában van segédmunkás, orvos, ügyvéd, milliárdos vállalkozó is. Egyre többen vannak, s közöttük egyre több a nő. Hölgyek kezdetben alig voltak, de szerencsére napjainkban mind többen fel merik vállalni, hogy gondjuk van az alkohollal, hogy tenni szeretnének ellene, változni akarnak, s itt a helyük. 

Szóba került az anonimitás is
Szóba került az anonimitás is. Ez így alakult ki még a kezdetekkor Amerikában. Mert szégyellték az emberek, hogy küzdenek. S ez így is maradt, így jobb. Mindenki csak keresztnevén, becenevén ismeri a másikat, ha sokszor találkoztak is. És nem csak a nevek maradnak titokban. A találkozón ott a tábla: Akit itt látsz, amit itt hallasz, amikor elindulsz, hagyd itt. Erre azért van szükség, mert a társadalom többi tagjai közül sokan hajlamosak megbélyegezni őket. Másként néznek arra, akit egy vírus támadott meg, influenzából vagy más betegségből lábadozik, mint aki az alkoholfüggőségből gyógyult. 

Néha bizalmatlanság övezi, pedig inkább elismerés illetné meg őket. Mert a betegségeket gyógyszerrel, kezeléssel meg lehet szüntetni, az alkoholizmusra egyelőre nincs gyógyító szer, itt csak az egyén erős szándéka, a 12 lépés, a józanodás melletti kitartás és a hit segít. És még valami velük kapcsolatban: ez a találkozó a Babits Kulturális Központban volt. A szünetekben sokan a bejárat előtti téren dohányoztak. A városban, másutt, a járdákon rengeteg az eldobott csikk. Itt egy sem volt.  

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában