Kétnyelvű konferencia

2022.04.13. 17:30

A volt horvát államfő is előadott az egyetemi karon

Nemzetközi konferenciával kezdődött és egy kubai esttel zárult a nap szerdán, Szekszárdon, a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán.

Szepesi László

A képen Prof. Dr. Szécsi Gábor (jobbról) és Stipe Mesić (jobbról a harmadik) a PTE KPVK konferenciáján (Fotó: Mártonfai Dénes)

A délelőtti konferencia a kisebbségek és nemzetiségek magyarországi és horvátországi jelenéről, jövőjéről szólt. A szomszédos országot illusztris előadók képviselték, itt volt Stipe Mesić, a hajdani Jugoszlávia utolsó, és Horvátország első államfője is. 

A tanácskozást megnyitó dr. Szécsi Gábor, a kar dékánja, köszöntve a résztvevőket, elmondta, a két nemzet közötti ezeréves kapcsolat okán érdemes és fontos arról beszélni, hogy a kisebbségi identitást és kultúrát milyen programokkal lehet erősíteni. 
Egy régi frigy a kapcsolat kezdete, folytatta.  Ez I. Béla király lánya, Ilona és Dmitar Zvonimir horvát uralkodó közt köttetett. Így a múlt, és a jelen globális politikai, társadalmi, kulturális kihívásai is indokolják az együttműködést, ezekre nekünk, együtt, egy közép-európai modellel kell reagálnunk. Gondolva a jövő digitális nemzedékére, olyan oktatási, képzési programokat közös kutatásokat kell folytatni mindkét országban, s itt, ennek megvalósításában, jelentős szerep jut az egyetemi kar két éve alapított kisebbségkutató központjának.

Előadását kezdve Stipe Mesić azokról a gondokról beszélt, amelyekkel az újkori államalapításkor, a nemzeti identitástudat okán, a nemzetiségi együttlét kialakítása során meg kellett küzdenie. Húsz évvel ezelőtt egy alkotmányos kisebbségi törvényt hoztak. Ezen a téren értek el sikereket, de még kellett dolgozni, hogy a nemzetiségek, amelyek szerves részei a nemzetnek, kapjanak szerepet az állami igazgatásban is. Ma már – folytatta – bár vannak előítéletek, nálunk sokkal jobb a nemzetiségek helyzete, mint számos országban. Beszélt a menekültek helyzetéről, említve, hogy a második világháború alatt ő is menekült volt Magyarországon. Ma még gond, mondta, hogy nem ugyanúgy tekintenek a nem fehérbőrű és nem keresztény menekültekre, mint a fehérbőrű, keresztény menekültekre, pedig valamennyien emberek. Ez viszont nem Horvátország, hanem az egész világ problémája, s ebben a helyes elvet csak Ferenc pápa képviseli. 

A volt államfőt követően dr. Nagy Janka Teodóra, a PTE tanszékvezető, egyetemi tanára egy nemrég Eszéken kiadott könyvet mutatott be. A kar tíz éves jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi kutatócsoportja jubileumi kiadásában jelent meg a Jukic Zita, eszéki főlevéltáros gyűjtötte dél-baranyai és szlavóniai házasságlevelekből és móringlevelekből összeállított kötet. 

A szekszárdi professzor asszonyt dr. Damir Matanović, az Eszéki Egyetem Nevelési és Képzési Karának megválasztott dékánja követte. Ő ősszel veszi át titulusát, s programjának fontos eleme a nemzetiségi helyzet kutatása. A bajai főiskolával már régi a kapcsolatuk, ezt szeretni bővíteni az itteni egyetemi karral is. Bajáról már van doktoranduszuk, s felajánlotta, oktatással kapcsolatos doktori képzésben szekszárdiakat is segítenének. 

Dr. Mato Arlović alkotmánybíró a Horvátországban élő nemzetiségek jogaival, joggyakorlásával foglalkozik. Elmondta, törvény biztosítja, hogy a nemzetiségiek ugyanazokkal a jogokkal rendelkezzenek, mint a többségi nemzet tagjai. Beszélt arról, hogy kultúrájuk gazdagítja a nemzet kultúráját, s hogy náluk nyolc, teljes jogú képviselője van a parlamentben a nemzetiségieknek, három a szerbeknek, ők vannak legtöbben, egy-egy a magyaroknak és az olaszoknak, s a többi nemzetiséget – összesen 22 vannak – hárman képviselik. 

Dr. Mladen Andrlic, Horvátország magyarországi nagykövete is részt vett a konferencián, amelyen Marko Đukić szociálpolitikus, Horvátország Eszék Baranya Megyei Vöröskereszt elnöke arról beszélt, hogy mit tesznek azért, hogy a roma nemzetiségűeket bevonják a munkaerőpiacra. A kétnyelvű konferencia zárásaként abban állapodtak meg a felek, hogy a tanácskozást majd Eszéken folytatják.

Szerda este aztán egy távolabbi országot, Kubát idézték meg az egyetemi campuson: kiállítás nyílt a szigetországban készült képekből, ezt élménybeszámoló, latin táncbemutató, étel, italkóstoló, majd fiesta követte.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában