Többet tartalékolnak, felkészültebbek a nehezebb időkre a vidékiek

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) múlt év márciusában készült Covid-járvánnyal kapcsolatos tanulmányában kitért arra, hogy vidéken kevesebb összeget fordítottak az otthoni készletfelhalmozásra az állampolgárok, mint a fővárosban. Százezer forintnál többet a vidéken élők 4,3 százaléka, míg a fővárosiak 10,7 százaléka költött. 

A jelenség okaként a vidékiek nagyobb, korábbról származó tartalékkészleteit, a járvány alatti korlátozásokat és a fertőzéstől való eltérő mértékű félelmüket nevezték meg. A fővárosban élőknek ráadásul magasabb a létfenntartásra fordított összegen felüli jövedelme. 

Tolna megyében továbbra is sokan panaszkodnak az élelmiszer, tisztító- és tisztálkodási szerek áraira, amelyek túlságosan nagy kiadást jelentenek. 

– A hétköznapi életünkhöz szükséges dolgokat gond nélkül meg tudjuk venni. Félretenni viszont nem tudunk, így a nehézséget az extrák, azaz a nyaralás, szórakozás finanszírozása jelenti – mondta egy háromgyermekes családapa, aki kérésünkre rátekintett a havi kiadásaik összegeire. 

Kiderült: kéthetente tartanak nagybevásárlást, alkalmanként húsz- és negyvenezer forint között költenek. Hozzátette, rendszeresen pótolják a pékárukat, a sajtot, gyümölcsöt, zöldséget. Körülbelül havi száznegyvenezer forintot költenek csak ezekre a dolgokra. 

– A mozijegyekért múltkor közel kilencezer forintot fizettünk, aztán megvettük a pattogatott kukoricát, az üdítőket, és úgy éreztük, jelentős összeget fizettünk azért, hogy lehessen egy kis közös családi élményünk – mondta. Mint arról korábban beszámoltunk, a február elsejével bevezetett élelmiszerárstop betartását már több mint másfél ezer üzletben ellenőrizte a fogyasztóvédelem. Az intézkedés működik, hónapok óta védi a magyar embereket az energiaárak és a háború okozta áremelkedéstől. 
 

Átformálódtak a szokásaink
A háztartások jövedelmi helyzetének, valamint a fogyasztási kiadások szintjének és szerkezetének alakulása a lakosság legfontosabb életszínvonal-adatai közé tartoznak. A háztartások fogyasztási színvonalát elsősorban a gazdaság teljesítőképessége, a foglalkoztatási helyzet, valamint az árak színvonalának alakulása befolyásolja. A lakossági fogyasztási kiadások 2013 óta tartó bővülő trendjét sok fogyasztási szegmensben visszavetette a 2020-ban kirobbant világjárvány. 

A pandémia kezelésére hozott korlátozó intézkedések szinte mindannyiunkat életmódbeli változásokra kényszerítették, amelyek hatással voltak kiadásaink nagyságára, és átformálták ezeknek a szerkezetét is. 

Az egy főre jutó összes személyes célú kiadás éves szinten 2020-ban 1 millió 369 ezer forint volt, 2,8 százalékkal nőtt, de a 3,3 százalékos átlagos áremelkedést figyelembe véve reálértéken 0,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.