A járvány, a háború az Isten büntetése?

– A koronavírus-járvány első hulláma idején Magyarországon áttértek az online istentiszteletekre. Ugyanakkor a tévében mutattak egy orosz ortodox szertartást, amelyen a pópa ugyanazzal a kanállal áldoztatott egy csomó hívet, s egy asszony azt nyilatkozta: minket megvéd Isten! Hol a határ a hit és a fatalizmus között? 

– A hit a katolikus értelmezés szerint nemcsak egy bizalom olyasvalamivel kapcsolatban, amit nem tudunk, hanem értelemszerű meggyőződés is – mondja Bábel Balázs érsek. – Ami ellene mond az értelemnek, az nem tartozik a hitünk tárgykörébe. Lehet, hogy nem teljesen értjük a Szentháromságot, de nem mond ellene az értelemnek. Az viszont ellene mond, ha az orvostudomány szerint vigyázni kell, védekezni kell a fertőzés terjedése miatt, s azt nem akarjuk elfogadni.

– A másik nagy dilemma a befogadás, be nem fogadás kérdése. Ukrán menekültek simán jöhetnek, ázsiai, afrikai új hazát keresők nem, vagy csak alapos átvilágítás után. Helyes ez a különbségtétel? 

– Ennek megítélésében is az értelmünkre kell hagyatkozni. Látjuk, hogy akik Ukrajnából jönnek, többnyire nők és gyerekek, okmányokkal rendelkezők és nem erőszakoskodók. Keletről a valódi rászorulók érkeznek, a déli határnál pedig migránsinvázió van, fiatal férfiak próbálnak erőszakosan behatolni az országba. Ez két különböző, különbözőképpen kezelendő helyzet. 

– Balogh Jenő kiállításán vagyunk, aki a romboló, környezetszennyező ember ténykedése nyomán lepusztult tájakat, a tönkretett bolygót ábrázolja, apokaliptikus képeket festve. Most ráadásul itt a pandémia és a háború is. Hogyan kell mindehhez viszonyulniuk a keresztény Európa polgárainak? Tekinthető ez a sok baj Isten büntetésének?

– Isten nem így büntet. A világnak vannak törvényei, jelenségei, amelyek nem biztos, hogy úgy működnek, ahogy mi szeretnénk. A földrengés például a természeti erők vad játéka, ám esetenként felhívó jel is lehet: figyeljetek, váljatok jobbakká, térjetek meg! Vegyétek komolyabban az életeteket! A járványok kipattanásában általában nem vétkes az ember – csak akkor vét, ha mulaszt, ha nem vigyáz magára és másokra –, a háborúban viszont vastagon benne van az emberi bűn. 

Érsek, egyben három egyházmegye metropolitája 

Bábel Balázs a közigazgatásilag Dabashoz tartozó Gyónon született 1950-ben. A kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1969-ben, majd teológiai tanulmányokat folytatott. Pappá 1976-ban szentelték, teológiai doktorátust 1983-ban szerzett. Több településen látott el lelkipásztori szolgálatot 1990-ig, azt követően pedig elsősorban tanított, a budapesti Központi Szemináriumban, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a váci Borromeo Szent Károly Papnevelő Intézetben és az Egri Hittudományi Főiskolán. Püspökké 1999 áprilisában, kalocsa-kecskeméti érsekké 1999 júniusában szentelték. Jelenleg a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye főpásztora, metropolitája, akinek irányítása alá tartozik a Szeged-Csanádi és a Pécsi egyházmegye is. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, egyebek mellett Dabas, Baja és Pest megye díszpolgára.