Portré

2022.05.07. 11:30

Könyvében a Kárikittyom is ott van a kedvencek között

Sár József megyénkbe is hozott egzotikus – preparált – ízeltábúakat, köztük tenyérnyi nagyságú pókokat. Tagja a bonyhádi zenekarvezető csapatának. Kalandjait könyvben örökítette meg.

Szeri Árpád

A könyv borítója. A kötet – újabb megyei kapcsolódás – egy szekszárdi nyomdában készül

Sár József ugyan Baranya megyei – Pécsett nőtt fel, és jelenleg Kővágótöttös községben él –, de nem ismeretlen Tolna megyében sem. Mint az ízeltlábúak kutatója és gyűjtője, már számos településen tartott ismeretterjesztő előadást és okozott a közönségnek hosszas borzongást – preparált – egzotikus rovarjaival és pókjaival. 

Ugyanakkor zenészként is fellépett errefelé több helyen, jelenleg is tagja egy Baranya-Tolna megyei tagokból álló csapatnak. 
Harmadik hobbiját is ismerheti a közönség, hiszen eddig két könyve is megjelent. Első kötete brazíliai útiélményeit örökítette meg, a második az állattartás árnyoldalait mutatta be. 

Sár József most memoár íróként is debütál. Frissen megjelenő harmadik könyve a 40 év a dobok mögött címet viseli. Újfajta szerepkörében is remekül vizsgázott, hiszen jó tollal, olvasmányosan, saját kalandjain keresztül a kort is megidézve számolt be eddigi muzsikus pályafutásáról. Engedélyével közöljük az alábbi, Tolna megyei vonatkozású részletet könyvéből. 

„Szomorú napok követték egymást, amikor váratlanul telefonhívást kaptam az egyik régi népzenész és hangszerkészítő barátomtól. Egy Bonyhádon alakult world-music stílust képviselő zenekar keresett sürgősen Budapestre egy dobost, az ütősük távolléte miatti helyettesítésre, a Fábry-Show televíziós műsor éves záróbulijához.

Kárikittyom AntiCeleb ORchestra néven futott a zenekar, s mivel korábban már nagy sikerrel szerepeltek a show-ban, Fábry Sanyi őket választotta ki a Leányfaluban megrendezett évzáró esemény lezenélésére. Kissé meglepett a megkeresés, mivel soha semmi közöm nem volt a népzenéhez, és még a világzenéhez sem. Azonban kíváncsivá tett a kihívás, a rövid határidő alatti teljesítés, és nem mellesleg a bulira beígért kövér gázsi is. Így gondolkodás nélkül igent mondtam a felkérésre, s néhány nap múlva már össze is ismerkedtem a csapattal, hozzáfogva a műsoruk átjátszásához. 

Egy hét állt a rendelkezésemre, hogy valamit doboljak a repertoárjukra, ami a kezdetekben igen nagy feladatot állított elém. Eleinte dobseprű majd konga használatával igyekeztem beilleszkedni az amúgy remek műsorukba, ami egyfajta fúziót alkotott az autentikus népzene, a jazz, a reggie és a rock között. Miután egyik sem érte el a kívánt hatást, Schwartz Roli, alias Tanár – aki szintén rockzenészként került a bandába, mint kiváló billentyűs és tangóharmonikás –, a dobverőim elővételére kért fel.

Ezt követően habozás nélkül neki is láttam a kettő-négyeknek, hangsúlyos rockot dobolva műanyag dobverőimmel a zeneszámaik lekíséréséhez. Kisvártatva egy új, különleges hangzás született így meg az egész zenekar és jómagam legnagyobb örömére. Néhány próbát követően a másfél órás műsorral, ami teljesen megújult a kemény dobalapok mellett, már bátran vágtunk neki a leányfalui kiruccanásnak, az alábbi összeállításban: Kovács Gabi, mint zenekarvezető klarinétos és számolatlan, különleges hangszeren játszó művész, Korsós Tibi, mint tamburás, basszusgitáros és még jó néhány zeneszerszám tudója, egyben készítője, Schwartz Roli, mint tangóharmonikás, Sümegi Kata, mint énekes, Kovács Dani, mint basszusgitáros, Boczán Béla, mint gitáros, Koós Ati, mint menedzser és filmes szakember, valamint jómagam társaságában. 

Megérkezésünket követően a szép Duna-parti kerthelyiségben illusztris társaság fogadott bennünket. Stand-up humoristák, színészek, műsorvezetők és persze Fábry Sanyi, aki a koncertünk előtt köszöntőt mondott a műsor egész éves munkáját értékelve, majd néhány kitüntetést is kiosztott sajátos humora kíséretében. 

A bőven terített asztalok mellett állítottuk fel a felszerelést, s kisvártatva Sanyi felkonferálása után a húrok közé csaptunk. Gábor, mint ezt követően a hosszú évek során, itt is elvarázsolta a publikumot különleges hangszereivel, nevezetesen a tollseprű klarinéttal, a PET-palack száj­orgonával, a biciklipumpa és más egyedi instrumentumok használatával.

A remekül szórakozó közönség között feltűnt Waszlavik Laci, alias Gazember, Ulmann Mónika és mások. László is egy tangóharmonikával az oldalán, akivel koncertünk után egészen hajnalig hoztam az esztamot, közös zenéléssel vidítva fel az egyre fáradó társaságot. Hazafelé a kisbuszban szorongva megállapodtunk a közös folytatásban, miszerint rendes tagként folytathatom tovább a működésem a Kárikittyom AntiCeleb ORchestrában.” 

A zenekarral ismét eljuthatott álmai trópusi földjére 
Sár József 1993-ban utazott első alkalommal Brazíliába. Ott két hónap időtartamra belevethette magát São Paulo, Minas-Geras és Goias államok ízeltlábú világába. Az 1997-es esztendőben Tocantins államban, 2008-ban pedig ismét São Paulóban és Goiasban végezhetett gyűjtőmunkát. Az említett összes terület forró égövi, és a dzsungelben bőven akadnak emberre életveszélyes, illetve komoly betegségeket terjesztő állatok. Sár József el is kapta a szúnyogok okozta dengue-lázat.

Élményeit a Bogaram: Brazília című könyvében örökítette meg. Álmai földjére 2016-ban negyedszer is visszajutott zenészként, ugyanis a XII. Brazíliai Nagykövetségek Vásárán Magyarországot a Kárikittyom AntiCeleb ORchestra képviselte. Ekkor ugyan gyűjtést – zenészi elfoglaltsága miatt – nem végezhetett, de azért eljutott a Tijuca-rezervátumba, és ismét megcsodálhatta a trópusi esőerdőt. A brazil vendégszereplésről szintén beszámol könyvében.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában