Okoskütyükkel nő fel Z és Alfa

Az iskolába járó gyerekek nagy része a Z generáció tagja. Számukra az okoseszközök használata a mindennapi élet része. Facebook-nemzedéknek is nevezik a 1996 és 2007 között született gyermekeket, vagyis a Z generációt. A 2008 után született Alfa generáció, ugyanúgy, mint a Z generáció, beleszületik a digitális világba. Eszközkezelésük készségszintű, jellemző rájuk a párhuzamos cselekvés. Nem is tudják milyen az élet a digitális eszközök nélkül, ezáltal a szociálizációs környezetük is gyökeresen különbözik a korábbi generációkétól, másképp szórakoznak, barátkoznak és tanulnak. 

Sok kisgyermek már kétéves kora előtt találkozik valamilyen okoskütyüvel. Az okostelefonok és érintőképernyők világában felnövő gyermekeknek a kijelző lesz a legfontosabb médium, amely optimális keretek között tartása a szülőknek sem egyszerű az iskola és a tanulás mellett, de mindenképpen felelősséget kell vállalnia ennek keretek között tartásában. 

– A gyerekek nem egyformák, így nem azonos feltételek mellett kezdhetik meg az iskolát. Az előadás során is sorra kellett venni ezeket a különbözőségeket: a fizikális és kognitív alapokat, a szociális tényezők mellett a személyi jegyeket is. Ha ezen fontos adottságok és befolyásoló tényezők közül valami nincs rendben, akkor probléma merülhet fel a gyermek fejlődésmenetében – mondta Kolozsváriné Szekeres Adrienn, majd hozzátette: ez gyakran az iskolába kerülve csúcsosodik ki. 

Természetesen nehéz felmérni a szülőknek objektíven, hogy a gyermeküknek megvannak-e a megfelelő képességei, kompetenciái a sikeres, örömteli iskolakezdéshez. Az elmúlt időszakban – ahogy az egész életünket – az iskolai oktatást is alaposan átírta a koronavírus-járvány. Átmenetileg a szülőknek kellett a pedagógus szerepét is magukra vállalni a karantén, az otthontanulás időszakában, s ezzel szerepkonfliktusba is kerülhetett a család. 

Fejleszteni kell a digitális oktatást 

Az előadó elmondta, úgy véli, hogy az oktatási rendszernek sem szabad figyelmen kívül hagynia, hogy a gyermekek tanulási szokásai megváltoztak. Főként vizuális és auditív ingereket preferálnak, ezért ezeket a tanulási helyzetekbe is érdemes lenne bevinni, az új generációk igényéhez alakítani a taneszközöket és a tananyagot is. A feltételek megváltoztatásával a gyerekek számára sokkal izgalmasabbá, életközelibbé válik a tanulás, amelyben kompetensebben, motiváltabban tudnak fejlődni, ismereteket szerezni. 

Már hazánkban is sok iskolában használnak például interaktív táblákat, melyekkel sokkal könnyebben tudják a tanulóknak szemléltetni a tananyagot. A digitális tanulás egyre nagyobb teret hódít, így a számítógépeken túl már laptopokat és tableteket is használnak sok oktatási intézményben a gyerekek. A nyugati országok élen járnak a digitális oktatást tekintve is, a legtöbb iskolában a diákok már digitális rajztáblákat használnak.