A szabad vízi fürdés veszélyekkel járhat

A nyugodt strandolás, fürdőzés élményéért elsősorban mi magunk felelünk, ezért az alapvető tudnivalókkal fontos tisztában lennünk, hogy elkerüljük az esetleges baleseteket. Csobay Balázs rendőr alezredes, a Dunai Vízirendészet Rendőrkapitányság kapitányságvezető-helyettese lapunknak elmondta, hogy a Dunában és mellékágaiban, a szabad vizekben országszerte évente mintegy negyven–ötven ember veszti életét. 

A tragédiák túlnyomó részét a figyelmetlenség és a felelőtlen magatartás okozza. A szabad vizekben való fürdést rendeletben szabályozzák. Sokan nincsenek tisztában a saját teljesítőképességükkel, azt gondolják, tudnak úszni, pedig a szabad vizekben történő úszás vagy fürdés közel sem ugyanaz, mint amit a strandon megszoktunk. 

Fokozott veszélyt jelent a változó vízhőfok, az áramlatok, a különböző rendellenes vízmozgások, változó vízmélység, egyenetlen mederfenék, hullámzás, valamint a vízijármű-forgalom. Szakértők szerint az tud úszni, aki legalább fél órán keresztül képes fenntartani magát a víz felszínén. A százhúsz centiméternél nagyobb vízmélység már közvetlen életveszélynek tekinthető. 

Az alezredes figyelmeztetett, kerüljük a fürdést tele gyomorral, ittas állapotban, kábultságot előidéző gyógyszer, vagy más szer hatása alatt, ha szív- és keringési rendellenességben szenvedünk, ha mozgásunkban korlátozottak vagyunk. Továbbá ne ugorjunk vízbe felhevült testtel, kialvatlanul, fáradtan. Ne menjünk és ne ugorjunk ismeretlen területeken a vízbe. 

A szakember hangsúlyozta, hogy tilos fürdeni hajóútban, hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják közelében, hidak, vízkivételi művek, komp és révátkelőhelyek száz méteres körzetében, valamint kikötők, zárt vízisí, vízirobogó és egyéb motoros vízi sporteszköz közlekedésére szolgáló pályák, hajóállomás területén. Ahol azt tábla tiltja, szintén tilos fürdeni. 

Hat éven aluli és úszni nem tudó tizenkét éven aluli gyermekek csak felnőtt felügyelete mellett fürödhetnek a szabad vizekben. A gyermekeket még a vízparton se hagyjuk felnőtt felügyelete nélkül. Az úszni nem tudó kicsikre adjunk mentőmellényt vagy mentőgallért. Fontos tudni, hogy a part menti kikötőpontokat fürdőzésre, napozásra tilos használni. 

Általánosságban elmondható, hogy a felkészültség mindig életmentő lehet, ezért az előírásoknak megfelelően használjuk a védő- és mentőfelszerelést. Tolna megyében, a Paksi körzethez tartozó dunai területeken az elmúlt években leginkább a vízi járművek kisebb balesetei voltak jellemzőek, személyi sérüléssel járó, vagy rosszabb esetben halálos kimenetelű szerencsétlenség nem történt. Hogy ez így is maradjon, kérjük a lakosságot, hogy a fennálló szabályokat maradéktalanul tartsák be – tette hozzá az alezredes. 

Ahogy azt korábban megírtuk, épp június 19-én, vasárnap este merült el egy személy úszás közben a Dombori holtágnál. A rendőrség búvárok segítségével keresi az eltűnt férfit.

Mit, milyen engedéllyel lehet vezetni?

A vízi közlekedés esetében fontos tisztában lenni azzal, hogy mely vízi járműveket ki és milyen engedéllyel vezethet. Ezekről részletesen a vízirendészet weboldalán tájékozódhatunk, de általánosan elmondható, hogy mindig a vezető felel a vízi járműben tartózkodó személyek és a jármű biztonságáért és a vízi közlekedés szabályainak megtartásáért. A csónakban tartózkodó, úszni nem tudó és a tizennégy éven aluli személyek kötelesek mentőmellényt viselni. 

A kajakokra, kenukra mind menetszabályok, mind felszerelések tekintetében, úgymint a csónak esetében is, a kishajókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ezek nem vízi sporteszközök. Szervezett vízitúrák esetében gyakran előfordul a kajakok, kenuk túlterheltsége, fokozottan ügyelni kell arra, hogy ne pakoljuk tele túl sok pluszteherrel ezeket az eszközöket. 
Vízibicikli esetében fontos tudni, hogy az fürdőeszköznek számít. Tizennégy év alatti gyermekek felnőtt felügyelete nélkül nem használhatják.