Műemlék

2022.06.15. 14:03

A templom megóvása lett a történész küldetése

A kistelepülések megmentéséért az értékféltő magánszemélyek is sokat tehetnek. Közéjük tartozik Balogh Margit történész, aki azt a célt tűzte maga elé, hogy – a helyiekkel összefogva – élő faluvá tegye hosszú távon a hatvanlakosú Murgát.

Wessely Gábor

Balogh Margit mutatja a murgai evangélikus templom karzatmellvédjének egyedi festményeit. A szerző fotója.

Nemcsak helyi, országos műemléki védettséget élvez a murgai evangélikus templom elsősorban a karzatmellvéd festményei miatt. Ehhez képest meglehetősen lepukkant állapotban van. De kik is szorgalmaznák a felújítását egy hatvanlelkes faluban, ahol az összesen két evangélikus hívő közül is nemrég meghalt az egyik? És mégis van, akinek szívügye ez a templom is, meg a katolikus is, meg az egész település szépítgetése. Balogh Margit menedzseli a falut. 

– Murga evangélikus temploma tíz év alatt épült, 1796-ra készült el – ismerteti a kezdeteket. – Ám a svábok kitelepítésekor megváltozott minden. Mi a családnak hétvégi házat kerestünk 1998-ban. Csendes, nyugodt helyet. Egy építész barátunknak, Krähling Jánosnak köszönhetően fedeztük fel ezt a helyet. Testvérét egyébként sokan ismerik errefelé, aki Krähling Dániel, a bonyhádi evangélikus lelkész. János hívta fel a figyelmünket a Tolna és Baranya megyei zsákfalvakra, melyek a nyugalom szigetei.

 A sváb lakosság kitelepítése után, ha érkeztek is felvidéki vagy székelyföldi magyarok, azok katolikusok voltak. Így aztán üresek maradtak az evangélikus templomok. Történészként a helyi értékek publikálását is fontosnak tartja Balogh Margit. Kiadott ezekről 2000-ben egy ismertető füzetet. Szeretne a közeljövőben egy bővített verziót megjelentetni, a helyben lakók régi fotóit, leveleit, üdvözlőlapjait is felhasználva. 

– Különleges falu ez – mutat rá –, mert pici, és mégis két temploma van. Már az 1745-ben idetelepített németek is két felekezethez tartoztak: kétharmaduk evangélikus, egyharmaduk katolikus volt. Helyben most már nemigen vannak istentiszteletek. Az a néhány hívő átjár Hőgyészre vagy Gyönkre vasárnaponként. 

Mi, miután megvettünk egy svábok által épített parasztházat, szépen felújítottuk. Sok időt töltöttünk itt, a két felnőtt lányom máig emlegeti a murgai nyarakat. Először a katolikus templommal foglalkoztam, kalákába szerveztem a falut, és cserepeztünk, megszüntetve egy beázást. Az egyházak sajnos ezeket a munkákat nem támogatják. Ahol már nem funkcionál az épület, csak kulturális örökséget képez, ott nem áll módjukban pénzt fordítani az állagmegóvásra. Pályázatok útján, gyűjtésekből és adományokból teremtjük elő a rávalót. 

Az evangélikus templomra harmincmilliót nyertünk, amiből a repedések eltüntethetők, a statikai problémák megoldhatók lesznek. A teljes felújítás egy tavalyi állapotfelmérés alapján 204 millió forintból lenne megvalósítható. Rendszeresen, körülbelül ötven évvel ezelőtt használták utoljára a murgai evangélikus templomot. Aztán csak elvétve voltak istentiszteletek, esküvők. A faluban jelenleg 18 év alatti fiatal nem él. Ezért lagzik a jövőben sem nagyon várhatók. Balogh Margit mégis úgy gondolja, hogy élő, működő közösség lehet a murgai hosszú távon. 

– Azt vallom – hangsúlyozza –, hogy egy templom mindig településképi jelentőségű épület, közösségi helyszín, amit kötelességünk megőrizni, akár vannak az adott helyen, az adott egyháznak hívei, akár nincsenek. A murgai evangélikus templom a múltunkról mesél. II. József türelmi rendeletének köszönhetően épülhetett meg, de nem az utcafrontra, mert az akkor még nem volt engedélyezett. A karzatmellvéden emberábrázolások láthatók, ami egyáltalán nem jellemző az evangélikusokra. Pláne nem, hogy az egyik festményen maga a király, a másikon pedig a vallásalapító, Luther Márton látható. Ezek igazi unikumok, valószínűleg egy vándorpiktor munkái. Az orgonát már sikerült felújítanunk; gyűjtöttünk rá pénzt a „Tíz fecske” Faluvédő Egyesület közreműködésével. Teleki Miklós orgonaművész nagy sikerű koncertjével avattuk május végén. 

Mindszenty József élettörténetének kutatója 
Balogh Margit 1961-ben született Székesfehérváron. Történelem–magyar szakos diplomát szerzett az ELTE-n. Alapvetően katolikus egyháztörténettel foglalkozik. Ledoktorált, majd kandidátusi értekezést írt a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete (KALOT) működéséről. Kutatta többek között Mindszenty József hercegprímás élettörténetét is. Az ezzel kapcsolatos, több mint 1500 oldalas publikációja 2015-ben jelent meg. Rövidített, hétszáz oldalas változata németül és angolul is hozzáférhető. Férjezett, két felnőtt lánya van. 

Murgán a kilencvenes évek végén vettek hétvégi házat. Azóta aktívan dolgoznak a falu szépítéséért, főleg a két templom karbantartásáért. Helyi istentiszteletek már csak elvétve vannak; kevés a hitgyakorló. Általánosságban is fogy a lélekszám, odakerülésükkor még száz fölötti volt, jelenleg hatvannál kevesebb a bejelentett lakos. 

Címkék#templom

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában