Globális problémára keresték a választ az I. Béla diákjai

A vízügyi terület legismertebb világversenyét 25 éve alapították, védnöke Viktória svéd koronahercegnő. Hazánk 2013-ban csatlakozott a viadalon résztvevő országokhoz, azóta a megyeszékhely középiskolájának csapata hatszor döntőzött. A földrajz-történelem szakos tanár, Barocsai Zoltán által felkészített diákok közül 2018-ban Rappay Bence megnyerte a magyarországi versenyt. A „Dombvidéki vízrendezés és a meliorációs lehetőségek a Csatári-völgyben” munkacímet viselő pályamunkájával a svédországi döntőn elsőként képviselte intézményét és Szekszárd városát.

Bence példája minden bizonnyal ösztönzően hatott az akkor középiskolai tanulmányai elején járó Herceg Olivérre. Barocsai Zoltán emlékei szerint a fiatalember már nulladikos korában érdeklődést mutatott a téma iránt, igaz első nekifutásra a marsi talajok termőképességét szerette volna kutatni. Tanárának sikerült a vörös bolygóról visszacsalogatnia a Földre, és tanácsára egy globális probléma helyi megjelenésére koncentrált. Négy éven át tartó, átfogó, a természettudomány több ágát érintő kutatómunka vette kezdetét a parásztai völgyben, a Séd-patak vízgyűjtő területén. A projekt a talajerózió és a vízvédelem, vízvisszatartás kapcsolatát vette górcső alá.

A 12. osztályos Olivérhez csatlakozott a villámárvizek témakörét kutató, 9. osztályos Andócsi Balázs. A Stockholmi Ifjúsági Víz Díj magyarországi versenyére már egy csapatként készítették el pályamunkájukat. Az angol nyelvű dolgozat komplexitása miatt éppen csak belefért az előírt 20 oldalas terjedelembe. Az országos döntőben hat iskola diákjai prezentálták a vízzel kapcsolatos kutatásaik eredményét.

A szekszárdi középiskolások az öt perces – szintén angol nyelvű – előadásuk során egy saját fejlesztésű, a talajeróziót csökkentő berendezést is bemutattak a zsűrinek. A fordított ernyőjével a csapadékot összegyűjtő, majd az eltárolt vizet szárazság idején csepegtető öntözéssel a szőlősorok közötti takarónövényzetre visszajuttató eszköz olyannyira működőképes, hogy a Magyar Innovációs Szövetség pályázatán kiemelt dicséretet kapott.

Az előbbinél olcsóbban megvalósítható fejlesztéssel, egy úgynevezett koncentrált mulcsozásos technológiával is kísérleteztek az I. Béla gimi diákjai. A szekszárdi dombvidék szőlőiben is megjelenő, úgynevezett vonalas erózió hatásait mérséklendő keresztirányú gödröket – többek között venyige aprításával keletkezett – mulcs és talaj elegyével töltötték fel, hogy a heves zivatarok után lezúduló vizet lelassítsák, visszatartsák. Az innovációt sikeresen ki is próbálták a Prantner Pince ültetvényén.

Az idei magyarországi verseny megnyerésével Olivér és Balázs jogot szerzett az augusztus végi, svédországi világdöntőn való részvételre. A szekszárdi középiskolások pályamunkája a stockholmi zsűri figyelmét is felkeltheti, miután globális környezeti problémát feszeget. A talajerózió ugyanis bolygónk minden vidékén tetten érhető.

Kérdésünkre Barocsai Zoltán elárulta, a geo-info szakon tanuló Herceg Olivér érettségi után mezőgazdasági- és élelmiszeripari gépészmérnöknek tanulna tovább. A Bélás évek alatt nem kevesebb mint 16 különböző tudományos diákversenyen aratott győzelme mindenesetre jó ajánlólevél a fiatalembernek. Hát még egy jó szereplés a Stockholmi Ifjúsági Víz Díj világdöntőjén...

A talajerózió mint környezeti probléma
A talaj csapadékvíz vagy öntözés által kiváltott eróziója során annak anyaga elmosódik, csökken a tápanyag- és humusztartalma, romlik a szerkezete, ezáltal jelentősen csökken a termőképessége. A talajerózió természetes folyamat, azonban – elsősorban az emberi tevékenységnek köszönhetően – mára világszerte a természetesnél gyorsabb és kiterjedtebb a hatása. A legfontosabb kiváltó okai a földművelés és – részben ezzel összefüggésben – az erdőirtás.

A talajerózió az egyik legnagyobb globális környezeti probléma, ami már ma is súlyos természeti és társadalmi következményekkel jár. Különösen nagy gondot okoz a nedves trópusi területeken a kiirtott esőerdők helyén, ahol a talaj termőrétege eleve nem vastag, a jelentős csapadékhullás miatt pedig igen gyorsan erodálódik. Megakadályozására megoldás lehet a teraszos földművelés, az erdősávok telepítése, illetve az erdőirtások visszaszorítása.