Jelentős kérdésekről döntött a szekszárdi Közgyűlés

Az első napirendi pont a Modern Városok program keretében épülő szekszárdi fedett városi uszoda kivitelezéséről szólt, ahol a megkötött vállalkozási szerződéssel kapcsolatos további intézkedésekről kellett dönteni. Ennek megtárgyalását a polgármester nyílt ülésre javasolta, viszont Illés Tamás ÉSZ-es képviselő kifejtette, hogy bár népszerű, és sok tekintetben jogos is lenne a sok éve húzódó ügyről nyíltan tárgyalni, a kérdésben lévő üzleti titkok miatt mégis inkább zárt ülésen döntsenek. Az uszoda nyílt ülésen tárgyalását először elfogadták, majd később újra szavaztak róla, ekkor került zárt ülésre. 

Több mint két órán át tanácskoztak, s szavaztak zárt ajtó mögött a képviselők a közgyűlés kezdetén, ezalatt az épülő fedett uszoda ügye mellett további hét témában döntöttek. Határoztak városi díjak, elismerések adományozásáról, a Szekszárdi Sportközpont tavalyi mérlegbeszámolójának elfogadásáról, a város és a Volánbusz közötti fizetési megállapodás jóváhagyásáról, az önkormányzat gazdasági társaságainak könyvvizsgálói megbízásairól, az ilyen társaságok ügyvezetőinek tavalyi munkájáról, idei feladatairól, bérlakás iránti kérelemről és szociális ügyben benyújtott fellebbezésekről.  

A szünet után nyílt ülésen gyorsan döntöttek a költségvetés módosításáról, a Szekszárdi Meliorációs Nonprofit Kft. és az Alisca Terra Nonprofit Kft. egyesüléséről, térítési díjakról, az önkormányzat vagyongazdálkodási szabályának módosításáról. Hosszabban vitáztak az önkormányzati utak behajtási engedélyeiről. Kiderült, a Garay téren lakók, ott üzlettel rendelkezők éves engedélyt kérhetnek. A szavazáskor 10 igen és 2 tartózkodás mellett a képviselők elfogadták az előterjesztést. 

A következő napirendi pont az augusztusi ünnepek és a Szekszárdi Szüreti Napok megrendezéséről szólt. A vitában egymást követték az ÉSZ-es képviselők, kifejtve, hogy sokkal takarékosabb költségvetést javasolnak. Időben közel van egymáshoz augusztus 20-a és a Város Napja. Szent István napján nem kell vurstli, nem az ország három legdrágább fellépőjét kell szerepeltetni, és különösen nem kell a betervezett tűzijáték. 

Murvai Árpád elmondta, a Város Napját minimális külsőségek mellett, megfelelő tartalommal kell megrendezni. A Szekszárdi Szüreti Napokkal kapcsolatban a rendezvények hangerejét kifogásolta. Erről is beszélt frakciótársa Faragó Zsolt, aki dicsérte a programot, de azt kifogásolta, hogy a vasárnap esti koncert a város széléig elhallatszik, pedig a hétfőn már dolgozó emberek pihennének. A költségek csökkentése érdekében pedig kifejtette, szerinte nincs szükség propagandára, a médiára.

Máté Péter, a Fidesz frakció vezetője kifejtette, a Szekszárdi Szüreti Napok országosan számon tartott kiemelkedő rendezvény, a pandémia miatt két éven át elmaradt, most újra megrendezhetjük. A Pünkösdi Hal és Vadünnep sikere is bizonyítja, hogy igény van erre, és két év kihagyás után segíteni kell ennek megtartását. Végül a képviselők a tervezettnél jóval alacsonyabb összeget szavaztak meg, így a Szent István Nap megrendezésére három és félmilliót, a Város Napjára félmilliót és a Szüreti Napokra húszmillió forintot fordíthat a város. 

Tárgyalt a testület a helyi tömegközlekedési menetrend módosításáról is. Elhangzott a javaslat, hogy kisebb buszok, esetleg elektromos buszok is járhatnának, a helyközi járatok is segíthetnék a helyi közlekedést. A tervezet szerint július tizedikére tkidolgoznak egy teljesen új menetrendet, amely szerint lesznek csatlakozási pontok, ahol átszállással lehet tovább utazni. Ezt a lakók javaslatai alapján a hónap végéig módosítják, javítják, s mire az iskolákban a tanítás megkezdődik, új, a jelenleginél gazdaságosabb tömegközlekedés lehet a megyeszékhelyen. 

Ezután az önkormányzat gazdasági társaságait vezetők javadalmazásáról is döntöttek a képviselők. Mivel az infláció jelentős, őket is megilleti a magasabb anyagi juttatás. Személy szerint szavazták meg mindenki juttatását és a Szekszárdi Sportcentrum igazgatóját kivéve mindenki a javasolt összeget kapja majd, az ő fizetésének emelésekor az ÉSZ-es képviselők tartózkodtak, vagy nem nyomtak gombot. 

Ismét szerepelt a közgyűlés napirendjén a 2021. évi Aranykönyv. Korábban, a sok évtized óta a város jeles eseményeit megörökítő kódexet szerkesztők személyét, majd a bejegyzéseket kifogásolták ÉSZ-es képviselők. A mostani ülésen Zaják Rita tanácsnok asszony azt kérte, hogy azok, akik a Gazdasági Bizottság és a SZEKÖF Bizottság ülésén igennel szavaztak az Aranykönyvre, most, hogy annak tartalmát a szerkesztő, Dobos Gyula kérésük szerint módosította, ugyanígy szavazzanak. 

Murvai Árpád, a közgyűlés sportbizottságának elnöke kérdezve, mintegy javasolta, hogy a 2021-es Aranykönyv, kiegészített tartalommal, máskor, esetleg Karácsonykor jelenjen meg. Ehhez csatlakozott az ÉSZ-es Faragó Zsolt, kifejtve, hogy egy másik szerkesztőség máskorra egy – úgymond – jobb minőségű tartalmat tudna összerakni. Zaják Rita kérdésére, hogy mit kifogásol, azt válaszolta, erre nem akar időt vesztegetni.

Murvai Árpád elmondta, dr. Dobos Gyulát, a szerkesztőt ő nagyra becsüli, csak azzal nem ért egyet, hogy a szerkesztőbizottság mit válogat be, és mit nem válogat be a könyvbe. Szerinte nagyon szűk merítést alkalmaznak, így az Aranykönyv egy szűkített lenyomata a napi sajtónak. Végül az ülésen többségben lévő ÉSZ-es képviselők nem, illetve tartózkodó szavazataival a közgyűlés elvetette az Aranykönyv megjelentetését.

Az ülést követően Gyurkovics János alpolgármester és Máté Péter frakcióvezető az újságíróknak elmondta, milyen döntés született az uszoda ügyében. Az előző napon a két frakció tagjainak és Horváth István országgyűlési képviselőnek részvételével volt egy egyeztető megbeszélés, melyen megállapodtak, hogy az uszodát mindenképpen meg kell építeni. Az egymásra mutogatás helyett most össze kell fogni, arra kell törsekedni, hogy a szekszárdiaknak minél hamarabb új uszodája legyen. 

Most meghozták a döntést, közös megegyezéssel megszüntetik a szerződést az eddigi kivitelezővel, az Aquaplus-szal, a város elszámol a Modern Város program biztosította összeggel, a maradék pénzt visszautalják a magyar államnak, és a közgyűlés döntése alapján kérik, hogy az állam az uszodát építtesse meg, majd üzemeltesse is.