Legutóbb Zolta fejedelem idejében volt látható ilyen bolygóvonat

Június végéig, tiszta, felhőmentes hajnalokon megfigyelhető a Naprendszer bolygóinak együttállása. Ritka, évezredenként egyszer előforduló jelenségről van szó. A legutóbbi 947-ben volt, amikor Árpád fia, Zolta volt a magyarok fejedelme. Ám a ritka égi csodáért – a mostaniért – Dömény Gábor szekszárdi csillagász nem lelkesedik igazán.

– Nem akarok illúzióromboló lenni – mondja –, de ez a látvány nem annyira élvezhető, mint amilyen például a 2004-es év tavaszán volt, amikor napnyugtakor az öt szabad szemmel is látható bolygó együttállt, egy, körülbelül 25 fokos tartományon belül. Most a hét bolygó (Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) részben szabad szemmel, részben távcsővel megtalálható, de 105 fokos tartományban kell keresni őket, elég alacsonyan ballagnak a korai órákban, amikor a kelő Nap és a lebukó Hold fénye is bezavar.

Dömény Gábor budapesti középiskolás korában építette az első távcsövét, mégpedig az Uránia Csillagvizsgáló vezetője, Kulin György segítségével. Azóta pásztázza az eget, nap- és holdfogyatkozásokat, augusztusi csillaghullásokat és más jelenségeket megfigyelve. TIT-előadásokat, tanfolyamokat, iskolai szakköröket tartott, főleg a Garay és az I. Béla gimnázium tanulóinak. Négy éve ment nyugdíjba. Jelenlegi házi csillagdájában egy húszcentis lencseátmérőjű távcsövet használ. Esetenként érdeklődőket is fogad.

– Ez a bolygóvonatnak is nevezett jelenség valóban ritka – hangsúlyozza –, ám a Merkúr nagyon nehezen található meg, egészen lent, a horizonton. A többi szabadszemes bolygó jól kivehető, a Szaturnuszig bezárólag. Esetenként az Uránusz is látható szabad szemmel, ha tudjuk, hol keressük, a Neptunuszt viszont távcső nélkül lehetetlen megtalálni. 

Az már harminc csillagászati egységre van tőlünk. (Egy csillagászati egység az átlagos Nap-Föld távolságnak, megközelítőleg 150 millió kilométernek felel meg.) Ha nincsenek felhők, ha nincs hajnali pára, ha a kelő Nap és a lenyugvó Hold fénye nem túl zavaró, akkor még elcsíphetjük az együttállást.

Kerti csillagda

Dömény Gábor 1954-ben született Budapesten. A hetvenes évek óta foglalkozik csillagászattal. Szekszárdra 1991-ben került, ahol a városi Csillagdát vezette. Egy ideig a Gyermekek Háza, majd a Rózsa Ferenc középiskola (a későbbi I. Béla gimnázium) alkalmazásában állt. Sok ismeretterjesztő előadást és távcsöves bemutatót tartott, szakköröket vezetett. Ma már – nyugdíjasként – házi (kerti) csillagdájában végez megfigyeléseket, ahol esetenként diákcsoportokat és más érdeklődőket is fogad. Felesége középiskolai tanár, három gyerekük és három unokájuk van.