Interjú

2022.07.02. 11:30

Az ügyfél és a hivatali dolgozó is mosolyogjon, ez a cél vezérli

A pandémia elleni sikeres védekezés bizonyította: a kormányhivatalok rugalmasan és gyorsan képesek alkalmazkodni az új helyzetekhez – nyilatkozta lapunknak a harmadik ciklusát kezdő dr. Horváth Kálmán megyei kormánymegbízott, aki a napokban vehette át megbízólevelét Orbán Viktor miniszterelnöktől.

Finta Viktor

Dr. Horváth Kálmán Tolna megyei kormánymegbízott (k), Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke és Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. (Fotó: MW)

Dr. Horváth Kálmán Tolna megyei kormánymegbízott (k), Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke és Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. (Fotó: MW)

– Gratulálok a kinevezéséhez! A harmadik ciklusát kezdhette meg a napokban Tolna megye kormánymegbízottjaként. Mennyire volt hasonló, s miben volt esetleg más az eddigi kettő?
– Köszönöm szépen a gratulációt! A különbségekre hegyezném ki a választ. A kormány 2011-ben hozta létre a fővárosban és a tizenkilenc megyében a kormányhivatalokat, illetve 2013-ban a járási hivatalokat. Az első időszakban sikerült megteremteni egy egységes, hatékony közigazgatási rendszert, amely magas színvonalon intézi az állampolgárok, vállalkozások, társadalmi szervezetek ügyeit. A korábban széttagolt, párhuzamosan működő területi szervek irodái helyett immár egy helyen, a kormányablakokban intézhetik ügyeiket az ügyfelek. A 2018-2022-es ciklusban is folytattuk a közigazgatás fejlesztését és a bürokráciacsökkentést, de a 2020 elején kirobbant világméretű koronavírus-járvány új, eddig nem látott feladatok elé állította a kormányhivatalokat. Közel két esztendőn keresztül a járvány megfékezésével, az emberi életek megóvásával telt el az idő úgy, hogy közben törekedni kellett a munkahelyek megőrzésére, a családok támogatására, a vállalkozások megtartására is. A sikeres védekezés bebizonyította, hogy a kormányhivatalok rugalmasan és gyorsan képesek alkalmazkodni az új helyzetekhez.

– Milyen tanulságai vannak a kormányhivatal és az ön, mint a megyei védelmi bizottság elnöke számára a koronavírus-járványnak?
– Talán a legfontosabb tanulság, hogy egy korábban ismeretlen méretű egészségügyi válsághelyzetet kellett kezelni, amivel kapcsolatban nyugodtan állíthatom, hogy a Tolna Megyei Kormányhivatal is jelesre vizsgázott. Nyilvánvaló, hogy a helyzet kezelésében nemcsak a Kormányhivatal dolgozói vettek részt, hanem egy sor szervezet, például rendőrség, katasztrófavédelem, honvédség, országos mentőszolgálat és az egészségügyi szolgáltatók, háziorvosok. Mindemellett a polgármesterek és az önkormányzatok tevékenysége, segítő hozzáállása is nagyrabecsülést érdemel. Úgy gondolom, hogy országosan, de Tolna megyében biztosan kiváló együttműködés alakult ki a lakosság életének megóvása érdekében az említett szervezetek között. Ennek is köszönhető, hogy az orvosi egyetemisták segítségével a járvány kezdetén sok állampolgárt tudtunk tesztelni, és a lakosság oltása is zökkenőmentesen történt.

– Rendben zajlik például a lejárt okmányok cseréje az irodáikban?
– Köszönhetően a kormány és a kormányhivatalunk tájékoztatásának, igen sokan vették igénybe a június 30-áig hétvégenként is nyitva tartó kormányablakok által nyújtott szolgáltatásokat. A kormány­ablakbuszok továbbra is járják a megyét, az ügyfelek helyben intézhetik személyi okmányaikkal kapcsolatos ügyeiket.

– A négy hónapja tartó orosz–ukrán háború újabb kihívásokat hozott az ország, de az egész világ számára. Ez miként testesül meg az önök feladataiban?
– Az orosz–ukrán háború kitörését követően egyértelművé vált, hogy a háborús övezetből érkező lakosságnak humanitárius segítséget kell nyújtani. A Védelmi Bizottság elnökeként együttműködve a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal felmértük azokat a szálláshelyeket, ahová a Tolnába érkező menekülteket megfelelő körülmények között el tudjuk szállásolni. Felvettük a Kormány által meghatározott karitatív szervezetetekkel a kapcsolatot, és megszerveztük, hogy a menekültek a lehető legjobb ellátásban részesüljenek. Gyűjtést szerveztünk többek között a Kormányhivatalban is, hogy főleg kisgyermekes édesanyáknak megkönnyítsük a magyarországi tartózkodást. Azokkal a polgármesterekkel, akik részt vettek a befogadásban, nagyon jó együttműködést alakítottunk ki. Amikor a menekültek igényelték, biztosítottuk, hogy az állam által lehetővé tett szociális támogatást mielőbb megkapják, illetve segítséget nyújtottunk a munkavállalásban is. Előfordult olyan eset is, hogy egy öttagú, Kárpátaljára visszatérni kívánó családot kollégáink szállítottak el a határállomásra. Szekszárdon pedig felállítottunk egy Segítségpontot, mely szükség esetén azonnali ellátást, átmeneti szállást, ügyintézési lehetőséget biztosít a menekültek számára.

– A kormány október 1-jéig fenntartja az élelmiszer- és a benzinárstopot, s év végéig kitolja a kamatstopot a hitelmoratóriummal együtt. Mik a tapasztalataik? Betartják ezeket az érintett piaci szereplők Tolnában?
– A fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre kizárólag az alapélelmiszerár-stop ellenőrzésére terjed ki. A Tolna Megyei Kormányhivatal folyamatosan ellenőrzi a kormány által elrendelt élelmiszerárstopot. A megyében eddig 145 üzletet ellenőriztek munkatársaink, csak néhány egységben állapítottak meg jogsértést és szabták ki a kötelező bírságot. Az üzletek túlnyomó része betartja a Kormány által hozott szabályokat, amit jól tükröz az is, hogy megyei szinten a kifogásolási arány minimális.

– A paksi atomerőmű kapacitásbővítése kapcsán is jelentkeztek pluszfeladataik. Milyen munkájuk van mostanság önöknek ezzel?
– A kormány szándéka továbbra is a kapacitásbővítés megvalósítására irányul. A Tolna Megyei Kormányhivatalnak a bővítéshez kapcsolódó, úgynevezett kerítésen kívüli beruházások engedélyezéséhez kötődően van hatósági eljárási feladata. Ideértendő például a beruházó cég által megvásárolt ingatlanok földhivatali eljárása, a kisajátítási eljárások, az infrastruktúra és kiszolgáló létesítmények megépítésével kapcsolatos engedélyezési eljárások. Fontos dolog az is, hogy az építkezéseken magyar állampolgárokon kívül európai uniós és EU-n kívüli állampolgárok is dolgozhatnak engedéllyel, az ő munkavállalásuk engedélyezési eljárásában is részt vesz hivatalunk. Kiemelném, hogy az építkezés előrehaladtával lesz olyan időszak, amikor akár 8–10 ezer ember is dolgozhat az építkezésen. Az ő hatósági ügyeinek intézése is a mi feladatunk. Nagy hangsúlyt helyezünk a munkavédelmi szabályok betartásának ellenőrzésére is.

– A 2027-ig tartó uniós ciklusban a kormány háromszor annyi forrást biztosít vidékfejlesztésre, mint az előzőben. Ez mit jelenthet Tolna megye számára?
– A 2021–2027 közötti időszakban minden korábbinál nagyobb, 4382 milliárd forint összeget fordíthatunk a magyar vidék fejlesztésére, a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra a vidékfejlesztési támogatások keretében. A Kormány azon döntése, hogy az egész Unióban egyedülálló mértékű, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít a vidékfejlesztési források esetében, és a kiegészítést már a 2021. és 2022. átmeneti években is biztosította, biztosítja, kivételes lehetőséget teremtett arra, hogy minden korábbinál jelentősebb modernizációs program induljon. Az átmeneti években 1500 milliárd forint feletti forrás áll rendelkezésre vidékfejlesztésre, a 2023–2027-es időszakban 2853 milliárd forintot tudunk még felhasználni. Tolna megyében nagy értékű élelmiszeripari beruházások, állattartó telepi fejlesztések, kertészeti ültetvénytelepítések és gépbeszerzések valósultak meg az elmúlt időszakban közel 250 pályázat révén. A szántóföldi növénytermesztés modernizációjához, versenyképességének javításához hozzájárul a terménytárolók, szárítók fejlesztése, illetve a digitális átállást elősegítő precíziós gép- és eszközbeszerzés pályázata, amelyre megyénkben is nagyszámú támogatási kérelem érkezett. Kisebb gazdálkodók több lábon állását segíti a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése, melyre több mint 300 pályázat érkezett. Környezet- és klímabarát gazdálkodás elősegítésére több mint 700 gazdálkodó pályázott. A mezőgazdaság mellett fontos szerepe van a vidéki lakosság életszínvonalának javításában a települések infrastruktúráját fejlesztő beruházásoknak is. Tolna megyében 2021–2022-ben több mint 60 pályázat érkezett a külterületi helyi közutak és helyi piacok fejlesztésére, az önkormányzati szennyvízprojektek megvalósítására. Rendkívüli mértékű fejlesztési forrás fordítható 2027-ig a mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképességének, a vidéki térségek életképességének és vonzerejének növelésére, amelyből remélhetőleg minél több Tolna megyei beruházás is megvalósul.

– Ha négy év múlva kérdezném, összességében mivel lenne elégedett a harmadik ciklusa végén?
– Az elmúlt évtized reformjainak köszönhetően a kormányhivatalok ma már a területi, megyei gazdasági élet aktív együttműködői, illetve a kormány cselekvő szövetségesei az állampolgárok életkörülményeinek javításában. De a területi közigazgatás lett a kormány stratégiai partnere a gazdaság stabilitásának megőrzésében, a munkahelyek megvédésében, a családok megélhetésének biztosításában, a bürokrácia csökkentésében is. Számunkra mindennél fontosabb, hogy az itt élő emberek, az itt működő vállalkozások számíthatnak ránk. Manapság a digitális fejlesztések, az elektronikus ügyintézési lehetőségek bővítése egyre nagyobb hangsúlyt kap, igazodva ügyfeleink igényeihez, a gyorsan változó gazdasági elvárásokhoz és a 21. század technológiai követelményeihez. A tudásalapú működés, a folyamatok minél szélesebb körű automatizálása a bürokrácia-csökkentés egyik alapja. 2023-ban teljes mértékben elektronikussá válik az ingatlan-nyilvántartás, csökken Magyarországon a földügyi eljárások átfutási ideje és költségei. Ez önmagában is hatalmas mértékben járul hozzá a gazdaság versenyképességének növeléséhez, az ingatlanforgalom biztonságához. Az elektronikus ügyintézési lehetőségek bővítésével együtt továbbra is nagyon nagy az igény a személyes kapcsolatra, különösen vidéken. Az emberek bíznak a kormányhivatalokban, kormány­ablakokban dolgozó kollégáinkban, ezt a bizalmat tovább szeretnénk építeni, a 2011 óta elért eredményeinket pedig megőrizni. Az első kormánymegbízotti kinevezésemet követően 2014-ben célként fogalmaztam meg a „mosolygó hivatal, mosolygó ügyfelek” programot, amit ebben a ciklusban is tovább szeretnék folytatni.

Nem újdonság a főispán, a vármegye
– Magyarországon a vármegyerendszert Szent István királyunk építette ki, végleges formáját 1867 után nyerte el. A kommunista rezsim ugyan 1950-ben ezt megszüntette, de Magyarországon óriási szerepe van a történelmi hagyományok tiszteletének. Az elnevezéstől függetlenül nekünk az a feladatunk, hogy modern, szolgáltató szemléletű közigazgatást működtessünk, nálunk mindig az állampolgár, az ügyfél áll a középpontban, akivel mindig partneri viszonyra törekszünk – válaszolta dr. Horváth Kálmán az alaptörvény tervezett módosításával, az új elnevezésekkel kapcsolatos kérdésünkre.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában