2022.07.31. 13:00
Már édesapja is a felderítőknél volt galambász
A bölcskei Kiss Gyula, bár látszólag csak egy átlagos idős úr, aki a fogadóját vezeti, valójában nagyon tevékeny életét él. Amerikában volt katona, majd Ausztriában villanyszerelő, jelenleg pedig Bölcskén vezeti gyönyörű fogadóját.
Kiss Gyula jelenleg fogadóját vezeti, galambászkodik és borospincéjében tevékenykedik (Fotó: M. Gy.)
Sok mindent lehet mondani Kiss Gyulára, de azt biztos nem, hogy unalmas életet él. A hetvenes években költözött Amerikába családjával, ahol katona volt, majd nyugdíjas éveiig Ausztriában dolgozott villanyszerelőként.
– Még mindig meg van Ausztriában a házunk, de most már a legtöbb időt otthon töltjük a feleségemmel a Turul fogadót vezetve, ami elég sok időnket elviszi. Van egy borospincénk természetesen a saját borunkkal feltöltve és mindemellett galambokkal is foglalkozok. Rendszeresen járok versenyekre, most szombaton is menni fogunk - mondta el Kiss Gyula.
A fogadó tulajdonosa elmondta már gyermekkora óta foglalkozik galambokkal. Jelenleg több mint száz szárnyast tart. – A galambok szeretete édesapámtól ered, ugyanis ő a világháború alatt a felderítőknél volt postagalambász. Jelenleg negyven öreg - két - három éves- és hetven fiatal galambom van. Persze a fiatalok fele marad meg csak körülbelül a szelektálás után.
Hosszú távon szoktam indítani a galambjaim és háromszor nyertem már bajnoki címet. A távok mindig egyre nőnek, Németországból Magdeburgból 810 kilométeres, Wittenbergből 840 kilométeres és Nürnbergből 850 kilométeres távokon indultak. A hétvégi versenyen Rostockból indítják a galambokat, ami 945 kilométer légvonalban, tehát ez lesz az eddigi leghosszabb táv, az utolsó a finálé, ahova tíz galambot küldök majd.
Az állatokat egy bizottság előtt regisztrálják, chipgyűrűvel látják el, ami alapján a visszaérkezésnél tudják azonosítani őket.
Hogyan találnak haza a galambok?
Sok teória született már arról, vajon hogyan találnak haza a postagalambok. Vannak, akik szerint a Föld mágnesessége alapján találnak vissza, esetleg az infrahanghullámok alapján, mások a szaglásukra, megint mások szerint pedig egyszerűen a látásukra hagyatkoznak az állatok. Az ókor óta használják hadászati és hírvivő célokra a madarakat, a titokra azonban még nem derült fény.
Egy dolog biztos azonban, hogy a tájékozódóképességük kiváló és akár több száz kilométert képesek megtenni céljukig. A világháború ideje alatt is használtak postagalambokat, az üzeneteket titkosírással írták.
