2022.07.19. 14:17
Munkával tölti szabadnapjait a 17 év után leköszönt faddi polgármester
Fülöp János 17 évig volt Fadd polgármestere. Most, egészségügyi problémák miatt lemondott tisztségéről. Utódját szeptemberben választják meg. Addig az alpolgármester Bali Ervin viszi a folyamatban lévő ügyeket. Az expolgármestert helyzetelemzésre, előre- és visszatekintésre kértük.
Fülöp János sokat tett a település fejlesztéséért, szépítéséért, szép helyen is lakik: a faddi Holt-Duna-parton. A szerző felvétele.
‒ Nem látszik betegnek. Nem tudta volna végigcsinálni még ezt a két évet a ciklus végi önkormányzati választásig?
‒ Már tavaly év végén foglalkoztam a visszavonulás gondolatával – mondja Fülöp János –, de a járvány, a rendkívüli helyzet miatt nem volt lehetőség a választás megtartására. Idáig húzódott a dolog. Az alpolgármester, Bali Ervin vette át az ügyeket június 1-től. A voksolás szeptemberben lesz, de ő nem akar indulni. A jelöltséghez körülbelül 110-120 ajánló aláírást kell összegyűjteni.
‒ Segíti majd az utódját?
‒ Természetesen. Többen is jelezték már indulási szándékukat. Mindenkinek azt mondtam, hogy tizenhét évnyi településvezetői tapasztalattal sok hasznos tanácsot tudok adni annak, aki nyer és igényli.
‒ Beszélhetünk arról, hogy mi a baja?
‒ Nem titok, régebben volt egy daganatos betegségem, amin szerencsésen túljutottam, ám tavaly megint el kellett kezdenem kezelésekre járni, Budapestre. Orvosi javaslatra kerülöm a stresszes helyzeteket. S ez csak úgy megy, ha hátrább lépek a frontvonalból.
‒ Hogyan telnek a szabaddá vált napjai?
‒ Munkával. Horgászni még nem jutottam el, pedig itt lakom a holtág partján. Könyvből is jó sok vár elolvasásra, úgy, mint eddig… De előbb-utóbb eljön a lazítás ideje. Egyelőre a futó beruházásokkal kapcsolatos ügyintézéssel valamilyen szinten még foglalkoznom kell, hiszen én látom át őket. Folyamatban van a sertéstelepi út szélesítése, a temetőben a stációk felújítása, egy urnafal létesítése, egy új piac építése, és egy leendő faddi strand kialakítása, a holtág egy erre alkalmas részén. Nyilvánvalóan már nemcsak az enyémek ezek a tennivalók, de a hathatós közreműködésem szükséges.
‒ Összességében, a 2005-ös megválasztása óta mi minden történt a településen?
‒ Épült óvoda, bölcsőde és egészségház, felújítottuk a községházát, a művelődési házat, a templomot, az idősek otthonát. A faluközpontot átalakítottuk, kicsinosítottuk a Bartal-parkot. Rendbe hoztuk a temetőket, ravatalozót építettünk. Létrehoztuk a tanyagondnoki, a mezőőri szolgálatot. Domboriban, az üdülőfaluban is történtek fejlesztések. Ivóvízminőség-javító program valósult meg, megújult a strand, elkészült a kerékpárút Tolnáig, melynek mentén található a Bartal-csatorna, ahol a környék legnagyobb fásítását végeztük el.
Fontos intézkedés volt, hogy átalakítottuk a település működtetésének módját. Létrehoztuk 2006-ban a település-fenntartó FATODI Kft-t, s az mindent elvégez a középületek takarításától a fűnyírásig. Sokakat foglalkoztatott; kezdetben 180 közmunkásunk volt. Most alig van 6-8. Az emberek jó példákat láttak maguk előtt, és kiléptek a nyílt munkaerőpiacra.
‒ Hogy érzi: ez volt a maximum, ami kihozható volt itt és most, vagy akadtak elszalasztott lehetőségek a működése alatt? Elégedett volt önnel a lakosság?
‒ A többszöri újraválasztásból úgy tűnik, hogy a többség elégedett volt a munkámmal. Nem mondom, hogy néhány dolgot nem csinálnék másként, ha újrakezdhetném, ám összességében nincs ok a panaszra; egy rendezett, jól működő települést adok át. A pályázati lehetőségeket jól ki tudtuk használni, ha kellett, ha a haladás megkívánta, hitelt is vettünk fel. De mára az adósságaink lekoptak, valami kis tartozásunk még van, ami körülbelül egy év múlva kifut.
‒ Ha majd tényleg azt csinálhat, amit akar, mivel fog foglalkozni?
‒ Sok mindennel. Például utazással. Az egyik lányunk három unokánkkal Skóciában él. Két éve nem voltunk náluk a járvány miatt. Belföldi barátaimat is végig szeretném látogatni, és jó volna eljutni a szentendrei skanzenbe, ahol a szülőházam áll 2005 óta, de még nem volt időm arra, hogy megnézzem.
Hajógépészként is dolgozott öt évig
Fülöp János 1955-ben született Faddon. Először géplakatos végzettséget szerzett Szekszárdon (1972), majd a bajai Tóth Kálmán Vízügyi Szakközépiskolában érettségizett (1983). Dolgozott a tolnai selyemgyárban, a szekszárdi Mezőgépnél, aztán a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatnál hajógépészkedett öt éven keresztül. Részt vett a paksi atomerőmű építésében – 1979-1983-ig – mint a 22-es számú Állami Építőipari Vállalat dolgozója. Ezt követően a Paksi Atomerőmű Vállaltnál tevékenykedett húsz éven át, mint sugármentesítő. Két évig a faddi Venyige Szövetkezet elnöke volt, mielőtt, 2005-ben polgármesterré választották. Többszöri újraválasztás után, 2022. május 31-ig töltötte be ezt a pozíciót. Házas, két lánya és három unokája van. Szabadidejében szívesen kertészkedik, horgászik, olvas és utazik.