Szekszárd Város Napja

2022.08.29. 14:35

Elismerést kaptak, akik a legtöbbet tették a városért

Jeles nap volt 1905. augusztus 29-e a már régóta megyeszékhely, Szekszárd életében. Azon a napon a nagyközség rendezett tanácsú városi rangot kapott. A közgyűlési képviselők 2016-ban úgy döntöttek, ez lesz a város napja. Azóta minden esztendőben ünnepi ülést tart Szekszárd Közgyűlése, ekkor adják át a város kitüntetéseit, s az előző bő másfél évtizedben ekkor adták ki a város aranykönyvét is.

Szepesi László

Dr. Dobos Gyula történész, nyugalmazott levéltárigazgatónak Ács Rezső, Szekszárd polgármestere a díszpolgári címet nyújtja át. (Fotó: Kiss Albert)

Gyurkovics János, a város alpolgármestere nyitotta meg hétfő délelőtt a közgyűlés ünnepi ülését a Babits kulturális központban. Köszöntő beszédében gyermekkori alapolvasmányunk, a Pál utcai fiúk egyik pillanatát idézte fel. Azt, amikor a beteg Nemecsek Ernő ágyánál ott vannak a Pál utcaiak mellett a korábbi ellenségek, a vörösingesek is, és döbbenten látják a tragédiát. Már nem ellenségek, mert bajban nincs ellenség, ellenfél sem. 

A baj nemcsak a kétségbeesést, hanem a megtisztulás szándékát is el kell, hogy hozza, folytatta, sejtetve, hogy a mostani nehéz időkben szükség van az összefogásra. A szomszédban háború dúl, az Oroszország elleni európai embargó érezteti hatását, a földeken mindent felperzsel az aszály, s nem tudni, hogy a Covid-járvány esetleges újabb felfutása mennyire köti majd le az amúgy is megterhelt egészségügyet.

De a baráti, családi kapcsolatok mellett a közös tradíciók, az egymás mellett élők évtizedeken, generációkon átívelő kötelékei, a közös feladatok olyan szoros szálak, amelyek garanciái lehetnek a nehéz időszakokkal való sikeres megbirkózásnak. Ezt Szekszárd sok évszázados története számos alkalommal bizonyította már. A város a tűzvészek, árvizek, a szőlőt pusztító tömeges fertőzések, háborús veszteségek után mindannyiszor talpra állt.

Befejezésként Széchenyi István egyik ránk maradt imáját idézte, mely arról szól, hogy tettek kellenek. Cselekvésre van szükség, amely az ellenfelekből társakat kovácsol, s előre viszi a világot. Gyurkovics János alpolgármester ünnepi beszédét követően a város díjait, elismeréseit adták át.

Elsőként dr. Dobos Gyula történész, nyugalmazott levéltárigazgatónak, a PTE címzetes docensének Ács Rezső, Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere a díszpolgári címet adta át. Dobos Gyula a ma Somogy megyei Tengődön született, Szekszárdon a Garay Gimnáziumnak volt diákja, majd tanára is. Később négy éven át igazgatója volt a Babits Mihály Művelődési Központnak, majd több mint két évtizeden át ezt a posztot töltötte be a Tolna Megyei Levéltárban. Ottani helytörténeti tevékenységével kitörölhetetlen nyomot hagyott Szekszárd életében, szólt a laudáció.  

Ezt követően Gyurkovics János alpolgármester a Pro Urbe Szekszárd emlékplaketteket adta át. A díjjal dr. Nagy Janka Teodóra és posztumusz János Anna tevékenységét ismerte el a város. Nagy Janka Teodóra a Pécsi Tudományegyetem professzora, négy évtizede folyamatosan kiemelkedő szerepet vállal Szekszárd szellemi tőkéjének, kulturális, történeti, és közösségi értékeinek felterjesztésében. A legkülönbözőbb fórumokon és formákban végezte Szekszárd gazdag múltbeli értékeinek feltárását és megismertetését a város lakóival.

A másik kitüntetett, János Anna a szociális szféra egyik ékköve volt. Mindenkinek önzetlenül, időt és energiát nem kímélve segített. Szinte megszámolhatatlan, hogy hány egyesület létrejöttében, működésében vállalt aktív szerepet. Mindenkihez nagy hozzáértéssel és még nagyobb empátiával fordult. Tavasszal bekövetkezett váratlan halálával pótolhatatlan kár érte a város közösségi életét. A János Annának posztumusz megítélt Pro Urbe Szekszárd Emlékplakettet – egyeztetve örökösével – a Szekszárdi Kutató-Mentő Egyesület részéről Kovács Ferenc vette át.

Öten kapták meg a Közjóért kitüntető díjat. Elsőként Hesz Zoltánné, aki fél évtizede tagja a Magyar Máltai Szeretet Szolgálatnak, segíti az idősek, a gyermekeiket egyedül nevelő, a nagycsaládos, a kevés jövedelemből élő embertársainkat. Lemle Béláné halála után ő vállalta a vezetői feladatokat, s kibővítette a támogatási kört a környékbeli falvak különböző szervezeteivel. Egy éve pedig a város egyik idősotthona, a Gondviselés Háza Ezüstfenyő Időskorúak Otthona is a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fennhatósága alá került.

Pecze István több mint 40 éve a szekszárdi zenei élet meghatározó egyénisége, a zeneiskola trombitatanára, majd évekig igazgatója, illetve a Szekszárd Big Band alapítója. Dr. Bajor Klára 1977-től nyugdíjazásáig a szekszárdi kórházban dolgozott, 24 éven keresztül osztályvezető főorvosként végezte hivatását, a bőrgyógyászatot. Munkáját a kórház Balassa-díjjal ismerte el, a várostól pedig 2018-ban megkapta a Tormay Károly kitüntető címet. 

Fiáth Szilvia 1998 nyarán megalapította a Tolna Megyei Állat és Természetvédő Alapítványt. Azóta a szervezet elnökeként és a Szekszárdi Kutyamenhely vezetőjeként sikerrel küzd a városban gazdátlanul maradt kutyákért, erőn felül igyekszik mindent megtenni értük. Csuhaj Tünde a Pécsi Művészeti Gimnáziumban érettségizett kerámia szakon, mestere Rétfalvi Sándor szobrászművész volt. Évtizedek óta viszont tojásokból készít művészi színvonalon remekműveket. Egyéni tojásdíszítő technikát kísérletezett ki, a plasztikus maratást, amelyet világszínvonalon művel. 

Szekszárd egykori polgármesteréről elnevezett, Hirling Ádám kitüntető díj az önkormányzatnál, intézményeinél, költségvetési szerveinél kiemelkedő munkát végzők elismerése. Ezt a díjat idén hárman vették át. Tamási Anna 2003 óta több szekszárdi költségvetési intézménynél dolgozott, 2016-tól pedig a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatóságát vezeti. Dr. Göttlinger István 1991 januárjában került a szekszárdi polgármesteri hivatalba. A megszűnt tanácsi rendszer helyett ekkor kellett kitalálni az önkormányzatit, melynek kialakításában tevékeny részt vállalt. A közgyűlés 2010-ben aljegyzőnek választotta. Idén nyáron vonult nyugdíjba. Teimel István 2011 óta dolgozik a Szekszárdi Sportközpontban portásként. Munkáját példamutatóan látja el a nyugdíjkorhatáron túl is.

A Tormay Károly kitüntető címet idén két orvos, dr. Klézli Júlia és dr. Horváth Gábor kapta. A doktornő évtizedek óta gyógyítja az 5. számú felnőtt háziorvosi körzetben a betegeket. Nem csak szakmai felkészültsége, de emberszeretete is közismertté tette a városban. Horváth doktor bő négy évtizedet töltött a szekszárdi gyerekek között, neve fogalom a szekszárdi szülők körében. Zalaegerszegen nőtt föl, de végül itt lelt otthonra. Idén februárban vonult nyugállományba.

A szociális szakterületen dolgozók munkájának elismerését szolgáló Triebler Irma kitüntető címet ebben az évben Rottenbacher Ádámnak ítélte Szekszárd Közgyűlése. A díjazott 1993 óta a Szekszárdi Szociális Központ vezetője. Emberközpontú, professzionális szakmai munkáját, elhivatottságát és elkötelezettségét igazolja, hogy mára kiépült egy olyan idősellátó rendszer a városban, amely a rugalmas és hatékony működésével képes magas színvonalon kielégíteni az idős emberek részéről jelentkező szükségleteket. 

A városért kifejtett kimagasló tevékenységet az önkormányzat a Szekszárd Javáért kitüntető címmel ismeri el. Ezt idén négy gazdasági társaság kapta meg. A Timpanon Építőipari Kft. díját Mészáros Dezső, az 1984 óta villamos kivitelezéssel, javítással és kereskedelemmel foglalkozó LUX H 84 Kft.-jét Horváth János vette át. A Hechta Kft. kitüntetését az Attila Birtokot is létrehozó növényvédelmi szakmérnök, Takács Attila, míg az 1990-ben alapított, munkabiztonsággal és tűzvédelemmel is foglalkozó Ergonom Kft. elismerését Tóth Zsuzsanna kapta dr. Biró Gyulától, Szekszárd aljegyzőjétől.

A város napján Farkas Pálné, a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke adta át A Szekszárdi Németségért – Klézli János díjat a megyeszékhely németségének hagyományainak, kultúrájának, népzenei- és dalkincsének megőrzéséért sokat tevő Keller Antal Ferencnek.

Az aljegyző adta át a Szekszárd Év Rendőre kitüntetést a közrendvédelmi területen dolgozó Takács Zoltán zászlósnak, és a bűnügyi területen szolgálatot teljesítő Tóth-Udvardy Tamás hadnagynak. Krizák István főtörzszászlós pedig a Szekszárd Év Tűzoltója cím idei kitüntetettje lett.

Az ünnepet még szebbé tette szereplésével Lozsányi Tamás orgonaművész, a Szekszárdi Kamarazenekar kamaraegyüttesének négy tagja, Authné Fuchs Márta, Orbán István, Földesi Lajos és Színé Köntös Hedvig, valamint Pecze Zsófi énekesnő, Kolozsvári Gábor, a Liszt Ferenc Zeneiskola tanára, valamint a Bartina Néptánc Egyesület öt fiatal táncosa, Bajusz Panna, Deák Fruzsina, Görzsöny Bálint, Görzsöny Bence és Sándor Sámuel Mór.

Az ünnepi közgyűlés végén, a díjazottak nevében dr. Nagy Janka Teodóra mondott köszönetet.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában