Tetemes összeget spórolnak meg a bevált módszerekkel

Az iparűzésiadó-bevétel nagysága és a fixáras szerződések miatt a nagyobb települések valamivel könnyebb helyzetben vannak, a kisebbek esetében azonban komoly gondot okozhat az egyre erősebben érezhető energiaválság és az emiatt megemelkedett költségek. Megkérdeztünk több kistelepülést, ők mit tudnak tenni az elszabaduló energiaárak ellen.

– Az elmúlt napokban végeztem számításokat és mondhatni, Mórágyot tragikusan érintik az emelkedő energiaárak – jelezte lapunknak Glöckner Henrik, az alig több mint hétszáz lelkes település polgármestere. Mint mondta, náluk a rezsiköltségek közül elsősorban a gázdíjjal lesz probléma, hiszen közintézményeik jelentős részénél – az önkormányzati épület, a művelődési ház, a közösségi ház, az óvoda, utóbbi konyhája esetében – az elmúlt években átálltak az eddig korszerűnek és olcsóbbnak számító gázfűtésre.

Jelenleg mindezek költsége több tízmillió forint éves szinten, amelynek fedezetét egyelőre nem látják. – Erősen vissza kell fogni a kiadásokat, ideiglenesen bezárni, ami nélkülözhető, más megoldás nincsen. Ilyen gyorsan nem lehet átváltani másra a fűtési módot sehol – hangsúlyozta Glöckner Henrik. 

Medinán egyelőre nem kell aggódni a magasabb rezsiszámlák miatt – tudtuk meg Vén Attilától. A polgármester elmondta, az óvoda és a bölcsőde is napelemekkel van felszerelve, ezeket korábban pályázati forrásokból fedezték, és az így megtermelt áram elegendő villamos energiát biztosít az épületnek. Pályázatból még szeretnék ezt bővíteni, hogy a jelenlegi vegyes tüzeléses fűtésre is rá tudjon segíteni az áram. A felújított malomépület pedig, amely szintén az önkormányzat fenntartásában van, a kitermelt zöldhulladék fűtőanyagként való felhasználásából nyeri a meleget. 

Kölesden is igyekeztek előre tervezni. Greifenstein József, a település polgármestere úgy látja, egyedül a művelődési ház fűtését nem tudják fatüzelésre kiváltani, így ideiglenesen bezárják, ha szükséges lesz. Az óvodát és az önkormányzat épületét is melegen tudják tartani fatüzelésű kazán segítségével, egyedül az orvosi rendelő gázfűtését nem tudják kiváltani, ezt pedig szüneteltetni sem lehet a téli időszakban. A településnek van elegendő tűzifája is, elektromos áram tekintetében mind az óvodának, orvosi rendelőnek mind az önkormányzatnak van napelemből fakadó plusz-energiaforrása. 

Németkéren tizenkét éve maguk állítják elő a középületeik egy részét melegítő fűtőanyagukat. Hosszú idő telt el az ötlettől a mostani állapotig, amikor a település saját szenny­vízét felhasználva immár két közintézményüket, az óvodát és a művelődési házat is a biológiai szennyvíztelepükön megtermelt „zöldenergiával” tudják fűteni. Mint megtudtuk, bár a település teljes energiafelhasználásának ez csak egy részét jelenti, a két intézmény fűtésén, főleg a mostani rezsiköltségek mellett így is tetemes összeget spórolnak meg.

Terveik között szerepel, hogy a következő öt-tíz évben a többi közintézmény fűtését is átállítsák ebben a rendszerbe. – Ez egy hosszú távú elképzelés, amely nem csak a németkéri önkormányzat, hanem minden olyan kistelepülés számára hasznosítható ötlet, ahol még a szennyvízkezelés kialakítása előtt állnak – hangsúlyozta Horváthné Gál Erika polgármester.

Mentőöv az önkormányzatoknak

Vizsgálja az állam annak a lehetőségét, hogy miként tudja támogatni azokat az önkormányzatokat, amelyeknek gondot okoz a megnövekedett energiaárak kigazdálkodása – írta a Magyar Nemzet több önkormányzati érdekvédelmi szövetség információi alapján. Ha az egészen kis falvaknak az áremelkedés miatt több százezres vagy akár milliós nagyságrenddel kell nagyobb költséggel tervezniük, az komoly veszélyt jelenthet – nyilatkozta Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, aki elmondta, a kormányzat érzékeli ezt a problémát.

Az önkormányzatokkal kapcsolatban is működik egy tárcaközi bizottság, és azon dolgoznak, hogy az energiaárak emelkedését elviselhetővé tegyék a települések számára, és ezt jogszabályi keretbe foglalják – fogalmazott. Hozzátette: biztos benne, hogy a megnövekedett költségeket a kistelepülésekre engedni teljes egészében nem lehet, mert ezt a terhet nincs miből kigazdálkodniuk. A legrosszabb helyzetben a legkisebbek vannak, és azok, ahol nincs iparűzésiadó-bevétel.