Az agrárminisztertől vette át a kitüntetést dr. Füller Imre

Bonyhád Dr. Füller Imre, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének nyugalmazott ügyvezető igazgatója Bonyhádon született 1957-ben, és a mai napig itt él. Keszthelyen szerzett agrármérnöki diplomát 1980-ban, majd Kisvejkén kezdett dolgozni a húshasznú magyartarka tenyészetben. 

– A bonyhádi Pannónia Részvénytársaságnál 1985-től tizenöt éven át voltam állattenyésztési ágazatvezető, 2000-től a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója lettem, 2009-től pedig az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. Felügyelő Bizottságának elnökhelyettese. Ugyanebben az évben lettem a Debreceni Egyetem docense, majd 2010-től a Georgikon címzetes egyetemi docense – tájékoztatta lapunkat az agrárközgazdász.

Dr. Füller Imre 1993-ban közgazdasági szak­okleveles agrármérnök diplomát, 2010-ben az állattenyésztési tudományok doktora fokozatot szerezte Kaposváron. 2010-ben a magyartarka tenyésztésben és tenyésztés-szervezésben elért kimagasló munkája elismeréseként Ujhelyi Imre-díjat kapott. 
2012-ben Guba Sándor-, 2016-ban Gyalog István-emlékéremmel tüntették ki. 2016-ban megkapta Bonyhád város önkormányzatának legnagyobb elismerését, a Perczel-díjat. A 2016-os Év Agrárembere szavazás állattenyésztés kategóriagyőztese lett.

– Magyarország tagja az Európai Hegyitarka Tenyésztők Szövetségének, amelynek első alelnöke és a Szimentáli Világszövetségnek vezetőségi tagja vagyok. Nemzetközi sikereket értünk el a szövetséggel, amelyek közül kiemelném, hogy 2020-ban elkezdtük a genomikai tenyészértékbecslést is, amit öt ország végez közösen – Németország, Ausztria, Szlovákia, Csehország és Magyarország – emelte ki az agrármérnök. 

Dr. Füller Imre elmondta, a genomikai tenyészértékbecsléssel sok mindent meg tudnak állapítani egy állatról. Ennek a folyamata, hogy DNS-mintát vesznek egy jószágból – például egy szőrtüszőből – amiből képesek megállapítani szekvenálással akár már egy egynapos borjú esetén is, hogy milyen lesz a tenyészértéke. Ebből látják, hogy várhatóan, hogy fog kinézni, mennyi tejet termel majd a vizsgált egyed. 

– Fontosnak tartom kiemelni, hogy minden siker, amit elértem, nem egyedüli érdem, hiszen a kollégáimra mindenben számíthattam és számíthatok. 
Legutóbb Novák Katalin, köztársasági elnök a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta dr. Füller Imrének augusztus 20-a alkalmából a hazai állattenyésztés fejlesztése és nemzetközi elismertségének növelése érdekében végzett munkája elismeréseként. „A gazdák a rendkívüli nehéz körülmények között is elvégezték a rájuk bízott munkát, amiért elismeréssel tartozunk, a szorgalmukból és kitartásukból pedig erőt meríthetünk” – jelentette ki Nagy István, agrárminiszter a díját­adón.

Az agrárközgazdász elmondta, nyugdíjas évei alatt főként hobbijára szeretne koncentrálni. – Nehéz lesz váltani, de szeretnék most már a nyugdíjas éveimre koncentrálni. A Bécsi Világkongresszuson választások voltak, amikre már nem fogadtam el a jelölést, de természetesen vannak olyan tisztségeim, amelyeket még pár évig biztosan be fogok tölteni. Ezek között szerepel a Magyar Állattenyésztők Szövetségében a Szarvasmarha Szövetségben és az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.-ben betöltött tisztségeim, amiket az újraválasztásokig vállaltam, hogy ne kelljen új választásokat kiírni. Ez valahol két, valahol három évet is jelenthet. 

A Magyartarka Tenyésztők Egyesületének nyugalmazott ügyvezető igazgatója elmondta, már tudatosan készült a nyugdíjas éveire, megvannak a tervei. – Kisvejkén van egy kertem a szülői háznál, van szőlő, ezt művelem majd, emellett szeretem az erdőt járni és természetesen a negyvenkét év alatt biztos támaszt jelentő családommal is szeretnék több időt tölteni. 

Dr. Füller Imre nevéhez köthető megyénk országszerte ismert és egyik legnagyobb fesztiválja, a Tarkamarha Fesztivál, ami idén jubilált, immár huszadik alkalommal szervezték meg Bonyhádon. – Az egész onnan indult, hogy rendszerváltás után szükség volt egy helyre, egy fórumra, ahol az állattenyésztők és állatorvosok találkozhatnak, és megbeszélhetik a tapasztalataikat, így hoztuk létre az állattenyésztési és állat-egészségügyi tanácskozást, amiből később alakult ki az országos fórum is. Mint minden évben, idén is ezzel az országos fórummal indult a Tarkamarha Fesztivál, már huszonnegyedik alkalommal. A fesztivál szervezésében természetesen továbbra is segédkezni fogok. 

Az agrármérnök lapunknak elmondta, szerettek volna Bonyhádhoz is valami jellegzetességet kötni. – Ugyanúgy, ahogy Makóhoz a hagymát kötik az emberek, szerettük volna, ha Bonyhádhoz is országszerte tudnak társítani valamit az emberek. Így találtuk ki a Magyartarka Fesztivált, amik közül már az első népszerűsége is átlépte a megyehatárt. 

A fesztivál társrendezvényei közé tartozik az Országos Agrárfórum és a Tarka fotópályázat is, melyre rendszeresen jelentkeznek az országhatáron kívülről is. A fotók témája kötött, csak szarvasmarhák szerepelhetnek rajta, de lakóhelytől, életkortól függetlenül bárki megmérettetheti szarvasmarhás fotóját a versenyen. A fotópályázat képeiből kiállítást szerveznek, mely a fesztivál nyitónapjától tekinthető meg. A zsűri tagjai Szabó Béla fotóművész, dr. Füller Imre, a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete igazgatója és Kirchné Máté Réka, a fotóklub alapítója.