Idősek Világnapja és Madocsai Nyugdíjas Klub megalakulása

2022.10.03. 11:33

Az idősek képviselik a biztonság és az állandóság értékeit

Madocsa polgármestere az Idősek Világnapja és a Madocsai Nyugdíjas Klub megalakulása 15. évfordulója alkalmából köszöntötte A művelődési ház mozitermében megjelent szépkorú helybelieket.

Szeri Árpád

Baksa Ferenc köszöntötte az időseket Madocsán

Fotó: Molnár Gyula

Ahogy arról már korábban is beszámoltunk, tizenöt éves lett a Madocsai Nyugdíjas Klub. „Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött.” Ezzel a Sütő András idézettel kezdte méltatását Baksa Ferenc a múlt szombaton Madocsán tartott megemlékezésen. Mint azt a település vezetője hangsúlyozta, Madocsán a mindennapok részét képezi az idősek tisztelete. – Önök képviselik számunkra a biztonság és az állandóság értékeit – szólította meg a közönséget.

– Ezért talán a legfontosabb, hogy meséljenek a saját életükről, hiszen ez a tudás semmivel nem pótolható, hatalmas kincs az utódok számára. Ismernünk kell a múltat ahhoz, hogy értsük a jelent, és irányíthassuk a jövőt. A jubiláló helyi nyugdíjas klub megalakulásáról annak idején lapunk is beszámolt. A 2007. szeptember 4-én megjelent számban ez olvasható: „Az alakuló ülésre mintegy húszán jöttek össze a Művelődési Házban. A szervezet elnökének Tarczal Jánosnét, a vezetőség tagjainak Sági Józsefnét, Scheidelné Szintai Margitot választották meg. A következő nagy feladat az éves munkaterv megalkotása lesz.” Mint az nyugtázható, a klub sikerrel birkózott meg az előtte álló feladatokkal, hiszen ma is eredményesen működik.

A polgármester köszöntő beszéde

Tisztelt szépkorú Madocsaiak! 

Nagyon sok tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket az idősek világnapja alkalmából! Madocsán immár hagyománnyá vált, hogy ezen a napon összegyűlünk, és hálánkat, köszönetünket fejezzük ki Önöknek. Természetesen ez az elismerés nem csak egy napra szól – az idősek tisztelete a mindennapjaink részét képezi. Az ENSZ 1991-ben rendezte meg először az idősek világnapja programsorozatát október elsején, azóta minden évben a világ különböző országaiban e napon ünnepeljük szépkorú embertársainkat. A nap kiemelt célja, hogy felhívja a figyelmet a méltóságteljes és aktív időskor fontosságára.

Miért fontos minden nemzedéknek megbecsülnie az előtte járókat? „Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött” – írta Sütő András. Mindannyian csak az önök által elért eredményekre tudunk építkezni. Mindaz, amit Önök a munkájukkal, kitartásukkal, tenni akarásukkal elértek, adja az alapot ahhoz, amit a mi nemzedékünk hoz létre, és amelyet mi adunk át a következő nemzedéknek, bízva abban, hogy az általunk elérteket tovább tudják építeni. Ha abban a szellemben dolgozunk, hogy az utánunk következőkért, gyermekeinkért, unokáinkért tesszük, amit teszünk, az egy külön erőforrást jelent, ugyanakkor mélyíti a hálánkat az Önök nemzedéke iránt is, hiszen átéljük, milyen az utódainkért dolgozni.

Az egymást követő nemzedékek egymásra építkezve érhetnek csak el eredményeket, ezért is fontos, hogy megbecsüljük szüleink, nagyszüleink munkáját – de ez nem azt jelenti, hogy a nemzedékek csak egymást követő sorrendben dolgozhatnak, sőt soha még ekkora szükség nem volt a generációk összefogására. Bár a népszerű generációs elméletek a különbözőségekre próbálják felhívni a figyelmet, valójában az összefogásra kell koncentrálnunk, ahogy azt Nemes Orsolya generációkutató is hangsúlyozza: 

„Ne a különbözőségekre, az »én meg ők«-re összpontosítsunk, hanem arra, hogy »mi«, és hogy mi mit tudunk együtt csinálni. Olyan kihívásokkal szembesülünk, amilyeneket nem lehet megosztva megválaszolni. A közös cél, hogy milyen világot szeretnénk a gyerekeinkre, unokáinkra hagyni, és az egymás iránti empátia segíthet. Mert a kihívások mindenkire hatnak, el kellene fogadnunk, hogy együtt vagyunk itt a földön, és ezekkel a helyzetekkel együtt kell kezdenünk valamit”.

Tisztelt Jelenlevők!

Az idős emberek tapasztalatát, életbölcsességét mindig megbecsülték, szerepük minden korban különleges jelentőséggel bírt, de mára új tartalommal töltődött meg. Önök képviselik számunkra a biztonság és az állandóság értékeit. Ezért talán a legfontosabb, hogy meséljenek a saját életükről, hiszen ez a tudás semmivel nem pótolható, hatalmas kincs az utódok számára. Ismernünk kell a múltat ahhoz, hogy értsük a jelent, és irányíthassuk a jövőt. Korunkban pedig erre minden korábbinál nagyobb szükségünk van. Az elmúlt két-három évben olyan dolgokat éltünk át, amelyeket korábban lehetetlennek tartottunk, és úgy tűnik, a jövő egyre kevésbé kiszámítható.

Azt gondoltuk, hogy az életünk kiszámítható és tervezhető, de rá kellett jönnünk, hogy szinte bármi megtörténhet. Világjárvány, a szomszédban zajló háború, gazdasági válság és megszorítások… Önök, akik több különböző válságot éltek már át, tudásukkal és tapasztalatukkal segíthetik a fiatalabbakat abban, hogy ne csüggedjenek, és ne veszítsék el a reményt. A saját történeteik különösen sokat számítanak, hiszen hajlamosak vagyunk a saját kis buborékunkban élni, de ha halljuk, hogy saját nagyszüleink is mennyi nehézséget gyűrtek le, mennyi kihívást válaszoltak meg életük során, erőforrást kapunk ahhoz, hogy megerősödve nézzünk szembe a nehézségekkel.

Ahogy említettem, mi nem úgy tekintünk az Önök korosztályára, mint akik a partvonalról figyelik az eseményeket, hanem szeretnénk, ha a társadalom teljes jogú – sőt kiemelten fontos – tagjaiként, aktívan és tudatosan vennének részt a mindennapokban, a helyi közéletben. A gyorsan változó világ nem azt jelenti, hogy minden új dolog rossz, és minden változás elvetendő. Rengeteg jó dologgal is bővül az életünk, és mikor az élet minden területén új és új lehetőségek adódnak, mi szeretnénk az időskorúakat is mindenbe bevonni, és szeretnénk, ha élnének is a lehetőségekkel.

A szépkorúaknak is vannak saját álmaik és vágyaik, és mi szeretnénk minden eszközt megadni Önöknek ahhoz, hogy ezeket valóra is tudják váltani. A nemzedékek közötti együttműködés a gondolkodásunk egyik alappillére, s ezen az alappilléren biztosan nyugszanak mindazok az intézkedések, amelyeket az idős emberekért teszünk, és mindaz, amit tervezünk.

Tisztelt Szépkorúak!

Engedjék meg, hogy befejezésül egy idézetet osszak meg Önökkel. Albert Schweitzer így vélekedett: „A fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és a lélek állapota: az akarat- és képzelőerő, az érzelmek intenzitása, a jókedv és a kalandvágy győzelme a lustaságon. Csak az öregszik meg, aki lemond eszményeiről. … Az ember – akár tizenhat éves, akár hatvanhat – csodára szomjazik, elámul a csillagok örökkévalóságán, a gondolatok és a dolgok szépségén: nem fél a kockázattól: gyermeki kíváncsisággal várja: mi lesz holnap: szabadon örül mindennek.”

Nagyon igazak a Nobel-díjas gondolkodó szavai! Úgy érzem, Önökre valóban ez a jellemző: akarat- és képzelőerő, jókedv, remény, bizalom, hit. Mindig voltak életerős, tenni vágyó idős emberek, de a mai idősebb nemzedékre általánosságban is jellemző. Nagyon nagy szükségünk is van Önökre, arra, hogy valódi, hiteles példaképekként a mindennapokban is mutassák nekünk az utat.

Világítótornyokként mutassák, hogy nem szabad csüggedni, nem szabad félni, hanem hittel, az életbe vetett bizalommal menni kell tovább előre, azért is, hogy majd a mi gyerekeink és unokáink is elmondhassák ugyanezt rólunk.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában