2022.11.12. 07:00
„Muszáj lesz felnőnünk a kihívásokhoz”
Több mint nyolcvan végzős gimnazista ruháját díszíti a sokat jelentő szalag. Ami egyszerre könnyű és nehéz. Emlékeztet arra is, hogy immár mindenki ott van a nagybetűs élet kapujában.
Fotó: Makovics Kornél
Három végzős osztály összesen nyolcvankét tanulója ruhájára tűzték fel a szalagot az egy évvel ifjabb diáktársak pénteken délután a Szekszárdi I. Béla Gimnázium ünnepségén. A Babits Mihály Kulturális Központ színháztermében tartott rendezvényen Hajós Éva igazgató köszöntötte a közönséget és külön is a 12. osztályos fiatalokat.
– Az ünnep magaslatáról széttekintve, látni az utat, ahonnan érkeztetek, amit már magatok mögött tudtok, és látni lehet már az irányt, a közelebbi célokat, ahová indulni készültök – mondta az intézmény vezetője. – Ez az alkalom pedig egy sarokkő: lehetőség, hogy számot vessünk azzal, ami elmúlt. Azért, hogy magunkkal vihessük a múlt értékeit, hogy okuljunk eddigi hibáinkból, és építkezzünk eddigi sikereinkből. Lehetőség, hogy emelt fővel, kellő elszántsággal forduljunk a jövő útjai, feladatai felé.
Bogdán Dániel 11. évfolyamos tanuló, a Diák Önkormányzat elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az utolsó évesek számos értékes iskolai emlék birtokosai. – Gyűjtsetek minél többet belőlük! – biztatta idősebb társait. – Ez a mai ünnepélyes este is legyen egyike a felejthetetlen emlékeknek! Igyekszünk mindent megtenni, hogy így legyen.
Feltűzték a végzősök ruhájára a szalagot
Fotók: Makovics KornélA szalaggal megtisztelt végzősök nevében Demkó Ákos köszönte meg azt az önzetlen támogatást, amit a szülők, tanárok egyaránt nyújtottak. – Ez elkísér majd minket egészen az érettségi vizsgáig, sőt a későbbiekben is – folytatta. – Persze a munka neheze ránk vár. Talán ezért is érezzük ezt a kis szalagot meglepően súlyosnak, ami arra figyelmeztet bennünket, hogy komolyra fordultak a dolgok, muszáj lesz felnőnünk a kihívásokhoz.
Zentainé Pfeiffer Márta, a 12. C. osztályfőnöke José Antonio Cotrina, egy kortárs spanyol író gondolatát idézte. „Az álmok addig igazak, amíg álmodják őket.” – Gyermekként ismertelek meg benneteket, mostanra felnőtt emberekké váltatok, annak minden szépségével, nehézségével és felelősségével – húzta alá. – Felelősek vagytok immáron sok mindenért, de elsősorban magatokért. S ezt ne felejtsétek akkor, amikor meghozzátok életetek egyik legfontosabb döntését arról, hogy milyen irányba indultok tovább.
Végezetül, mintegy biztatásként megjegyezte, hogy mindenkire vár a nagybetűs élet, melybe a belépést megkönnyíti szülői a támogatás, valamint a tanároktól kapott útravaló.