Varrónőként indult, mára szakmai igazgatóhelyettes lett

– Tanít, aminek egy szakképző iskolában előfeltétele az alapos szakmaismeret, a gyakorlatban eltöltött hosszú idő. Nekem úgy ajánlották a figyelmembe önt, hogy varrónőből lett a szekszárdi Kolping iskola igazgatóhelyettese. Vázolja kérem röviden a pályafutását!

– Valóban varrónőként kezdtem dolgozni Szekszárdon – mondja Tömpe Andrea –, aztán egy tolnai céghez kerültem, ahol a kor, a kilencvenes évek közepének legmodernebb technikájával dolgoztunk. A műszaki előkészítéssel foglalkoztam. Számítógép készítette el a szabásminták alapján az anyagtakarékos terítékrajzokat. De az ázsiai árudömping miatt a magyar textilipar csillaga leáldozóban volt; lépnem kellett. Diákkorom óta mocorgott bennem a vágy, hogy a szakoktatásban tevékenykedjek. Nagy bátran bejöttem hát az iskolába, és jelentkeztem. Huszonhét éve kerültem ide, hosszú ideig tevékenykedtem munkaközösség-vezetőként, és az előző tanév óta vagyok szakmai igazgatóhelyettes.

– Mi a dolga egy szakmai igazgatóhelyettesnek?

– Sajnos tanításra kevés időm jut, mindössze 4,5 órám van hetente. Sok az adminisztrációs feladat. Nagy változáson megy keresztül most a szakképzés, a gyakorlati képzést adó külső munkahelyekkel állandó és dokumentált kapcsolatban állunk. Duális képzés természetesen eddig is létezett (iskolai elmélet, kinti gyakorlat), de most digitális naplót kell vezetni mindkét részről. Ami egy kisvállalkozónak, ha nincs irodai alkalmazottja, külön terhet jelent. A tanulók ma már munkaszerződéssel dolgoznak, vonatkoznak rájuk a munka törvénykönyvének előírásai, s ha szabadságra vagy betegszabadságra mennek, azt is rögzíteni kell a digitális felületen.

– Itt ugye tanulási nehézségekkel küzdő, fizikai problémák miatt hátrányt szenvedő és értelmi sérült fiatalokat is oktatnak?

– Igen, sokféle gyerek jár hozzánk. Alapvetően négy szakmát oktatunk: szakács, szociális ápoló és gondozó, divatszabó, kertész. A sajátos nevelési igényű tanulók pedig részszakképesítést szerezhetnek. Egy ilyen például a szakácssegéd.

– Katolikus iskola a Kolping. Mennyire lehet jelen például a divatszabó-oktatásban a hit?

– Ebben az oktatási intézményben nyilvánvalóan más a hangulat, mint egy szokványos szakmunkásképzőben. Magam nem vagyok rendszeres templomba járó, de van hitem, és ennek megfelelően élem a mindennapjaimat a magánéletben és a munkahelyen is.

Tömpe Andrea 1971-ben született Szekszárdon. Férfi-ruhakészítő szakmunkás-bizonyítványt 1989-ben szerzett a megyeszékhelyen, majd Baján érettségizett a ruhaipari szakközépiskolában 1993-ban. Dolgozni a Szekszárdi Szabó Szövetkezetnél kezdett, aztán egy tolnai kft-hez került, ahol műszaki előkészítői feladatokat látott el 1994-ig. A csecsemőruhától a síruháig sok mindent készítettek, nyugati piacra.

Ám a gyártás lassan áthelyeződött Ázsiába. Egy évig eladóként dolgozott egy méteráruboltban, majd jelentkezett oktatónak a szekszárdi Kolping középiskolába. Máig ott dolgozik, másfél éve az intézmény igazgatóhelyettese. Párkapcsolatban él, két fia van. Kedvelt szabadidős tevékenysége a foltvarrás, a Szekszárd Környéki Foltvarró Egyesület tagja.