Medinán és Grábócon is most ünneplik a karácsonyt

A szerb ortodox egyház többek közt a jeruzsálemi, a grúz és az orosz egyházzal egy időben tartja a karácsonyt, két héttel később, mint a többi keresztény vallás, így a Szenteste január 6-ra, a karácsony pedig minden évben január 7-re és 8-ra esik náluk. Természetesen az ünnep lényege megmarad, a családok együtt ünnepelnek.

– Nálunk, szerbeknél is böjttel indul a karácsonyi időszak, mely hat héten át tart. Szenteste napján elmennek a templomba a család férfi tagjai, akiknek hat órakor harangoznak vacsorára. Ők ekkor szalmát visznek be a házba, amit szétszórnak a padlón, és elmondják háromszor, hogy Jézus megszületett. A szalma a betlehemi istállót jelképezi. A háziasszony egy tálból, amelyben különböző magvak vannak – búza, kukorica, napraforgó – háromszor keresztet vet rá – tudtuk meg Szokics Eleknétől.

Karácsonyfát nem állítanak, ezzel szemben ugyanúgy készítenek ilyenkor halászlevet, tésztából készült ételeket. A háziasszonyok már reggel megkezdik a készülődést.

– Reggel elkészül az ünnepi díszeskalács, a Bozicni kolac, illetve elkészül az egészség kenyér, amit a vacsoránál fogyaszt el a család. A díszeskalács tésztájába a háziasszony egy pénzérmét rejt el. A hagyomány szerint aki ezt megtalálja, nem lesz anyagi gondja az elkövetkező évben, ezért mi annyi érmét sütünk a kalácsba, ahány gyermek van a családban.

Karácsony második napján érkezik Medinára Budakalászról Zoran Zivic atya, a szerb közösség parókusa. A délelőtti liturgiát követően családi körben ünnepelnek tovább.

A tavalyi, medinai karácsonyon készült képek itt tekinthetők meg:

Naptárak és ünnepek 

Január 7-én és 8-án világszerte több millió ortodox katolikus ünnepli a karácsonyt, tizenhárom nappal később, mint a nyugati keresztények. A különbség abból ered, hogy a nyugati katolikusok más naptárat használnak és máshogy értelmezik azt, mint keleti hittársaik. XIII. Gergely pápa ugyanis 1582-ben bevezette az azóta világszerte elterjedt Gergely-naptárat, melyet ma is használunk.

A naptárreformot eredetileg azért javasolták, hogy a húsvét dátuma közelebb essen a tavaszi napfordulóhoz, így a régi – az ortodox katolikusok által ma is használt – naptárhoz képest az ünnepek 13 nappal előrébb csúsztak.  A Görögországban, Bulgáriában, és a Jeruzsálemben élő ortodox keresztények később, 1923-ban átvették a Gergely-naptárat, így náluk a karácsony pont ugyanarra a napra esik, mint nyugati hittársaiknál.

A keleti ortodoxok azonban megtartották a régi, Krisztus után 46-ban bevezetett naptárat, vagyis az ő karácsonyuk az új rendszerben 13 nappal későbbre, január 6-ára esett. A Gergely-naptárban január 6-án Vízkeresztet ünneplik. Ez egyben ugyanaz a nap, mikor a napkeleti bölcsek meglátogatták a kisdedet, követve a Jézus születését jelző csillagot.