Energiaár-kompenzáció

2023.01.03. 09:30

Takarékosságot kérnek a támogatásként érkező milliókért cserébe

A tízezer lakos feletti városok és fővárosi kerületek energiaár-emelkedés miatti támogatásáról döntött a kormány mintegy 44 milliárd forint értékben. A Miniszterelnökség közleménye szerint 138 városi önkormányzat, közte négy Tolna vármegyei település is részesedik az összegből.

TEOL

Képünk illusztráció (Fotó: MW)

A Miniszterelnökség közlése szerint a háború és a brüsszeli szankciók következményeként az energiaárak sokszorosára emelkedtek. A kormány célja, hogy ebben a helyzetben is a legfontosabb közszolgáltatások működése fennmaradhasson, ezért a korábbi tízezer lakos alatti településeknek adott kormányzati támogatás után most a tízezer lakos feletti városok és fővárosi kerületek energiaár-emelkedés miatti támogatásáról döntött mintegy 44 milliárd forint értékben.

A települések anyagi helyzete, energiabeszerzési szerződéseik, alapvető intézményeik fűtési, világítási rendszere jelentősen eltérő – írták. Hozzátették: a támogatásért cserébe mindenkitől takarékosságot kérnek, ezért az érintett önkormányzatok tervet készítettek a lehetséges energiamegtakarítási lehetőségekről.

A tájékoztatás szerint Balla György miniszteri biztos és Láng Zsolt kormánybiztos tárgyalt a városi, illetve fővárosi helyhatóságokkal a megnövekedett rezsiköltségeikhez nyújtandó állami hozzájárulásról. A biztosok mindenkivel tárgyaltak, aki elfogadta meghívásukat az egyeztetésre. Javaslatuk alapján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 138 városi és 17 kerületi önkormányzat részére csaknem 44 milliárd forint támogatásról döntött.

A kormányzati portálon elérhető dokumentum szerint Tolna vármegye négy városa részesedik a támogatási összegből. A legtöbb pénz Szekszárdra érkezik, a vármegye székhelye több, mint 365 millió forinthat fordíthat a megnövekedett energiaköltségek kigazdálkodására. A sorban Tolna következik közel 133 millió forinttal, majd Dombóvár (92,8 millió Ft) és Bonyhád (83,4 millió Ft) következik.

A vármegye második legnagyobb városa, a 19 ezres Paks minden bizonnyal azért nem szerepel a listán, mert annak összeállításakor figyelembe vették az egyes önkormányzatok egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét, amelyben az atomváros a legjobbak között szerepel. Ennek köszönhető, hogy a vármegyék székhelyei közül az iparilag legfejlettebb Győr és Székesfehérvár is kevesebbet kapott, mint például Szekszárd.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában