2023.02.20. 20:00
Több a lakás a vármegyében, de kevesebben lakják
A 2022-es népszámlálás időpontjában fennálló adatok szerint Tolna vármegyében a legtöbben, 62,7 százalék a tizenöt és hatvannégy év közöttiek közé tartoznak, a tizennégy évesek és fiatalabbak 14,2 százalékkal, a hatvanöt éves és annál idősebbek 23,1 százalékkal képviselték magukat.
Szekszárd vármegyeszékhelyhez is ragaszkodnak a lakosok (Fotó: M. D.)
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a múlt évi népszámlálás kezdetén, október elsején fennálló népszámlálási adatokat. Eszerint akkor kilencmillió-hatszáznégyezren éltünk hazánkban. Magyarország jelenlegi területén 1980-ban éltek a legtöbben, tízmillió-hétszázkilencezren. A lélekszám csökkenésének fő oka a természetes fogyás. Az idősödő korösszetétel miatt az előző népszámlálás óta négyszázhatvannégyezerrel többen haltak meg, mint ahányan születtek. Az ország lakásállománya négymillió-ötszázkilencvenháromezer lakásból áll.
Tolna vármegyében a népesség 10,2 százalékkal csökkent, a népsűrűség négyzetkilométerenként ötvenhat ember. A lakások száma viszont 2,1 százalékkal növekedett vármegyénkben. Általánosan elmondható, hogy a lakásszám a vidéki városokban nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt tizenegy évben, míg a községekben alig változott.
Tolna vármegyében a statisztikai adatok szerint a belföldi és nemzetközi vándorlás jelentősen megközelíti a lakosság természetes fogyását.
A tíz évvel ezelőtti, 2013-as KSH-adatok alapján Tolnában akkor kétszázhuszonnyolcezren laktak, hatvankét lakos jutott egy négyzetkilométerre. A tizennégy évesek és fiatalabbak tizennégy százalékkal, a tizenöt és hatvannégy év közöttiek hatvankilenc százalékkal, a hatvanöt évesek és idősebbek tizennyolc százalékkal voltak jelen.
A lakásállomány 2013-ban kilencvennyolcezer-nyolcvanhárom lakásról szólt, akkor száz lakásra kétszázharminchat ember jutott.
Tíz éve kitértek arra is, hogy a hivatalos magyar népszámlálások történetében vármegyénk népessége a második világháború idején volt a legmagasabb, kétszázhetvenhét ezren lakták akkor.
Kistelepülések polgárai
Pajor Ágnes, Kisszékely polgármestere lapunknak elmondta, hogy náluk évek óta közel azonos a lakosságszám: háromszázöt és háromszáztíz között lakják a települést.
– Hiába van elöregedőben a lakosság, tudjuk tartani a lakosságszámot, amelynek nagyon örülünk – mondta. A házvásárlásokkal kapcsolatban ismertette, hogy elsősorban száláshelyeket építenek náluk. Kisszékelyben gyorsan elkelnek az ingatlanok, a vevők régi házakat vásárolnak és újítanak fel. Emiatt nincsen, vagy csak nagyon kevés a gondozatlan ingatlan.
Andrási Zoltánné, Varsád polgármestere arról számolt be, hogy a lakosságszámuk stagnál. A múlt évben háromszázhatvanöten laktak Varsádon, ez az előző évekhez képest minimális növekedés. A tavalyi idősek napjára készülve összeszámolták, hogy a hatvan év feletti lakosok, valamint a tizennyolc évesek és a fiatalabbak száma külön–külön nem éri el a száz főt. A házakkal kapcsolatban elmondta, hogy általában a fiatal korosztály vásárol felújítandó épületeket.
