Idén talán bejön a népi bölcselet!

Az elmúlt fél évszázad meteorológiai adatai alapján azonban a tavasz kezdete korábbra tolódott, miközben szeszélyesebbé vált március közepén az időjárás. A vizsgálat szerint az ezredforduló óta már csak 50-70 százalékban válik be a meteorológiai adatok alapján a korábbi évtizedekben 80-100 százalék közötti biztonsággal igaz népi bölcsesség. Ennek oka, hogy a március eleji időszak már eleve melegebb a korábbi évtizedekhez képest, ugyanakkor a hirtelen lehűlés is jellemző. 

Voltak olyan időszakok is (2001-2005 és 2016-2019, 2021) amikor ráadásul nem hogy melegedés, hanem hűlés következett be. Azaz az utóbbi években inkább a szeszélyesebb időjárás volt jellemző a március közepi időszakokra az egyenletes felmelegedés helyett.

Megvizsgálták a kutatók külön az említett három névnap átlaghőmérsékletét is, amely a sokéves átlag alapján 6 Celsius fok volt, és csupán egyetlen évben, 2018-ban fordult elő, hogy ez az érték fagypont alatt maradt. Ugyanakkor a 49 évből 6 évben 10 Celsius fok feletti volt a Sándor, József és Benedek napján mért hőmérsékletek átlaga, és ezen esetek fele az elmúlt 15 évben következett be (2004-ben, 2012-ben és 2014-ben).

Lehet, hogy mi örülhetünk az alapvetően melegebb tavaszoknak, de a természet kevésbé: súlyos probléma Magyarországon a tavaszi fagykár a gyümölcsösökben, továbbá eltolódik a növények életciklusa, ami az évezredek alatt összecsiszolódott ökoszisztéma-kapcsolatok szétcsúszásához vezethet – figyelmeztetnek a klímakutatók.