Ne a pénzközpontúság vezérelje a gazdaságot, hanem a közjó megteremtése!

– Új szemléletmódot bevezetni a gazdasági életben, az üzleti világban. Ezen dolgozik előadóként, oktatóként, tananyagkészítőként a domonkos rendi Laura nővér. Munkásságáért már nemzetközi elismerésekben is részesült.  

– XVI. Benedek pápa alapítványától kaptam egy pályázati első díjat – mondja –, és az Európa Parlamenttől, Európai Polgár díjat, Böjte Csabához és másokhoz hasonlóan.  

– Milyen pályázatról volt szó? 

– Olyan oktatási formák kidolgozásával lehetett benevezni, amelyek az egyház társadalmi tanítását veszik alapul. Népes mezőnyben, 365 pályázó közül nyertünk holtversenyben egy chicagói egyetemmel. 

– Egy apáca hogyan kezd gazdasági dolgokkal foglalkozni? 

– Szerzetesnővér vagyok, nem apáca. Mi, a domonkosok kimozdulunk a kolostor falai közül, dolgozunk a világban. Én közgazdasági egyetemet végeztem 1983-ban és tíz évig az üzleti életben tevékenykedtem, mielőtt a rendbe léptem. Aztán teológiát, etikát tanultam, s ezeket az ismereteket társítva a közgazdaságtanhoz, született meg az a szemléletmód, amit igyekszem továbbadni a gazdasági fórumokon és a felsőoktatásban. Legutóbb Pakson tartottam erről előadást. 

– Hány egyetemen működik már ilyen képzés, és igaz-e a hír, hogy a szekszárdi egyetemi karon is tervezik a bevezetését?

– Szekszárdon még semmi konkrétum nincs, csak ötlet szinten tart a dolog. Egy előzetes megbeszélés történt az ottani egyetemi karon. Annakidején, 2010-ben a Sapientia Hittudományi Főiskolán kezdtük ezt a kétéves, posztgraduális képzést. Aztán következett a Corvinus Egyetem, ahol választható tantárgy az emberközpontú gazdaság mind alap-, mind mesterszakon.

És nem olyan régen sikerült meghonosítani az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen is ezt a képzéstípust. Ott vagyunk továbbá a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is.

– Mindenütt ugyanaz a tananyag, és ön mindenütt oktat? 

– Három blokkban tanítjuk az emberközpontú közgazdaságtant, aminek a lényege, hogy a gazdaság alanya az ember. Nem csupán eszköz, erőforrás, fogyasztó, hanem alany. És cél. A gazdaság célja a mi véleményünk szerint a közjó, vagyis az ember javának, kiteljesedésének, boldogulásának, boldogságának megvalósítása.

Hogy ezekig a gondolatokig eljussunk, ahhoz jobban meg kell ismerni az embert, aki test és lélek, s nem csupán materiális létező. A megismerést a teológia és a filozófia segíti. Ezért az emberközpontú közgazdaságtan oktatásának részét képezik ezek a tantárgyak is.

Továbbá, látókörbővítés okán tanítunk még pszichológiát, szociológiát, politológiát, demográfiát, s persze a közgazdasági tárgyakat: pénzügy, marketing, emberi erőforrás, menedzsment. Körülbelül húsz tanár vesz részt az oktatásban az egyetemeken. A tárgyfelelős mindenütt én vagyok, feladatom a bevezetés, a megalapozás történetileg, elméletileg, filozófiailag és közgazdaságtanilag. 

– Megítélése szerint mi lesz mindennek a hozadéka? Becsületesebbé válnak a vállalkozók? Emberközpontúvá válik a gazdaság? Vannak pozitív visszajelzések, hisz már több mint tíz éve kezdték?

– A célunk, hogy terjesszük ezeket az elveket. Hogy minél többen felismerjék: nem a pénzközpontúság, nem a profit maximalizálása kell, hogy vezérelje a gazdaságot, hanem a közjó megteremtése, az ember kibontakozásának elősegítése. Már volt olyan diákom, aki kávéházat akar üzemeltetni, s az lesz az elsődleges célja, hogy finom kávéval szolgálja ki a vendégeket, a profitigényét pedig a második helyre sorolja.

Nem minél több pénzt, hanem minél több boldog embert akar látni! És egyre nő az így gondolkodók száma. Csoportokat, közösségeket alkotnak. Itthon a közel ezer vállalkozást tömörítő ÉrMe Hálózat, külföldön a mintegy 47 ezres taglétszámú Uniapac szövetség fogja össze a keresztény és értékalapú szemléletű piaci szereplőket. Igenis van igény a becsületes, erkölcsös magatartásra, az emberközpontú hozzáállásra az üzleti életben!

Magyarországon az ÉrtékMegőrző Hálózat (ÉrMe) várja soraiba azokat a vállalkozókat, üzletembereket, cégvezetőket, akik nemcsak a profitszerzést tekintik életük értelmének. Az ÉrMe célja: hálót szőni olyan emberek és szervezetek közé, akik az üzleti életben a keresztény magyarság alapértékeinek megtartásával vesznek részt, s akik számára természetes, hogy az eredményesség nem pusztán a pénzben mérhető siker, hanem a korrekt, becsületes partnerség, valamint a rászorulókkal való szolidaritás anyagi alapjainak és az esélyegyenlőségnek a megteremtése.

Az ÉrMe országos elnöke Tóth József, Tolna vármegyei képviselője Nagy Ferenc. Már tárgyaltak – Laura nővért is bevonva – a szekszárdi egyetemi kar dékánjával, dr. Szécsi Gáborral, egy itteni, emberközpontú, keresztény közgazdászképzés lehetséges beindításáról. Nagy Ferenc szeretné a megyéspüspök, Felföldi László támogatását is megnyerni ehhez. Meggyőződése, hogy mindenki jól jár azzal, ha sikerül tisztességes piaci magatartásra nevelni a vállalkozók új nemzedékét.