Kézből etette az ormányosokat

Egy álom teljesült. Ezen örömhírét osztotta meg a legnagyobb közösségi portálon Palásti Lajos Erik. A szekszárdi születésű, korábban faddi lakhelyű, de immár évek óta Kínában élő fiatal gyerekkora óta rajongója az állatoknak. Annak idején, még Faddon többféle kis- és háziállatot nevelt, és természetesen állatorvos szeretett volna lenni.

„Ugyan a végzettségem és a szakmai karrierem más útra terelt, az állatok iránti szeretetem és rajongásom nem hagyott alább” – olvasható a bejegyzés folytatásában. „Mindig is nagy álmom volt, hogy olyan fenséges, csodálatos teremtményeket csodálhassak, gondozhassak és érezhessek testközelből, mint az elefántok, és ez végre valóra vált!”

Igaz, nem Kínában. Palásti Lajos Erik ugyanis most valósította meg bakancslistáján már régóta fő helyen szereplő célkitűzését. Azaz, Kínából tett egy röpke kiruccanást Laoszba. „Megérte a várakozást!” – jelentette ki. „Csodás hely, bár néhány kínai ismerősünk nagyon meglepődött azon, hogy el mertünk menni. Ugyanis állítólag nagyon komoly méreteket ölt ott a szervkereskedelem. Szerencsére sikerült ép bőrrel (és májjal) megúsznunk.”

Szervkereskedőkkel tehát nem találkozott, négy idős hölgyelefánttal és egy kicsivel viszont igen. Méghozzá a Mekong folyó partján elterülő Luangprabang városában. Az itteni nevezetességek egyik leghíresebbike az Elefántfalu Menedékház, az állatkínzás kegyetlenségeitől megmentett agyarasok gyűjtőhelye és oázisa. Hogy mennyire óvják – ma már – ezeket az intelligens lényeket, azt jól példázza egy újabb bejegyzés. „Örömmel értesültünk arról, hogy 2017 óta a létesítmény nem engedélyezi a látogatóknak, hogy meglovagolják az elefántokat. Mivel az mentális és fizikai stresszt jelent ezeknek a jobb sorsra érdemes állatoknak.”

Azért a vendégek, legalábbis közülük a bátrabbak, egészen közeli kontaktusba kerülhettek a békés ormányosokkal. Ez praktikusan azt jelenti, hogy  gyakorolhatják a gondoskodást és átélhetik annak örömét. „Megetethettük az elefántokat, megismerhettük a hangjaik jelentését, a személyiségüket, a közöttük kialakult különleges kötelékeket” – számolt be a részletekről Palásti Lajos Erik. „Végül még arra is lehetőségünk nyílt, hogy megfürdessük őket a folyóban. Felejthetetlen élmény volt.”