Elismerés

2023.09.19. 20:00

A Szent Vér hagyománya szellemi kulturális örökség

Nagy öröm és megtiszteltetés érte a bátai önkormányzatot, mert a Szent Vér kultusz hatásait bemutató jelölésük nyomán a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe került "A Szent Vér hagyománya Bátán" című örökségelem. A kitüntető címet – a Csák János kulturális miniszter által aláírt oklevelet – vehette át Budapesten Báta polgármestere, Huszárné Lukács Rozália.

Mauthner Ilona

Archív fotó.

Fotó: MW

Szombaton a Szent Vér Bazilikában több száz katolikus hívő jelenlétében tartottak szentmisét, amit Bíró László nyugalmazott tábori püspök celebrált. A szertartás meghittségét fokozta, hogy az azt megelőző napon vehette át a település nevében Huszárné Lukács Rozália, polgármester azt az oklevelet, mely igazolja, hogy "A  Szent Vér hagyománya Bátán" címet viselő örökségelem felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe.

E jeles alkalomból a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága szeptember 16-án, a bátai Szent Vér Nagyzarándoklaton emléktáblát adományozott a közösségnek, amelyet a település nevében a Szent Vér Római Katolikus Gondokság igazgatója, a Szent Vér Bátai Templomokért Alapítvány Kuratóriumának tagja, Báta Község díszpolgára, a Szent Vér Templom Őre, Sümegi József vett át. Az emléktáblát a Bazilikában helyezik el.

Huszárné Lukács Rozália kérdésünkre elmondta, nagy öröm és megtiszteltetés ez számukra, sokat tettek azért, hogy ez így legyen. A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe kérték a felvételt, de ehhez egy igényes anyagot kellett összeállítaniuk arról, hogy milyen hatással volt és van a Szent Vér kultusz Báta közösségi  kultúrájára.

A katolikus lakosság körében a népi vallásosság a Szent Vér emléke mellett mondákat, népi imádságokat is megőrzött, és ez a szellemiség kihatott a vallási hagyományokra, társadalmi szokásokra, rítusokra és ünnepi eseményekre, valamint a népművészetre, a hagyományos kézműves tevékenységekre egyaránt, amelyek közül kiemelkedik a viaszos tojásírás.

A képviselő-testület 2014-ben adott felhatalmazást a pályázati anyag elkészítésére. Ez alapján kezdődött meg azután az a munka, amelynek eredményeként, többszöri átdolgozás után, a bátai önkormányzat eredményes jelölést nyújtott be a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottságához. 

A felterjesztés elkészítésében részt vettek Balogh Imréné muzeológus, a helyi tájház vezetője, a Bátai Tájházért és Népi Kultúráért Közalapítvány elnöke, dr. Lehel Péterné, aki a Népművészet Ifjú Mestere címet is elnyerte, Lehelné Kostyák Orsolya, akinek a szakterülete a turizmus, ezen belül a vallási turizmus, Sümegi József a bátaszéki gimnázium igazgatója, a Szent Vér templom őre, a Szent Vér Római Katolikus Gondnokság igazgatója, Huszárné Lukács Rozália polgármester, aki egyben a Szent Vér Bátai Templomokért Alapítvány elnöke is. 

A településvezető elmondta, ezt követően is lesznek feladataik, hiszen a jegyzékbe való bekerülés egyben kötelezettségeket is von maga után. Több olyan rendezvényen is meg kell jelenniük, amelyeken a díjnyertes örökségelemet népszerűsítik. A felterjesztés “A Szent Vér hagyománya Bátán” című örökségelem ápolásának, megőrzésének felelőseként a helyi önkormányzatot és a Szent Vér Bátai Templomokért Alapítványt jelöli meg, azonban az ősök örökségének működtetése és továbbvitele a helyi közösség belső működési és együttműködési mechanizmusa, amely a Szent Vér élő hagyományán alapul.

Érdemes megjegyezni, hogy Tolna vármegyéből ezt megelőzően 2012-ben a “Sárköz Népművészete” című örökségelem került a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére, amelynek jelölését az öt sárközi település – Alsónyék, Báta, Decs, Őcsény, Sárpilis – közösen nyújtotta be.

Idén egyébként hárman kapták még meg ezt az elismerést, Bátán kívül, ezek a következők: A lakodalom élő hagyománya Boldogon: viselet, népdal, tánc, lakodalmi sütemények”, “Szent Márton tisztelete Magyarországon”, valamint “A deszki szerb aranyhímzés élő hagyománya” című örökségelemek, továbbá a jó gyakorlatok regiszterébe nyert felvételt “A helyi kulturális örökség megőrzésének közösségi modellje a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség keretében” című, több települést érintő, példaértékű közösségi együttműködés.

Szellemi, kulturális örökség védelme

Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt, és 2014 októberéig 161 állam nyújtotta be csatlakozási szándékát. A szellemi kulturális örökség alapvetően szóban, tudásban, képességekben, szokásokban létező, és az élő közösségekhez kapcsolható kulturális gyakorlat. Ez a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó szellemi kulturális örökség, amelyet a közösségek állandóan újrateremtenek, közös identitást és folytonosság érzést nyújt számukra. Az egyezmény célja ezen gyakorlatok megőrzése. A nemzeti jegyzék idén 52-re bővült tagjai közé olyan értékek kerültek be többek között, mint a mezőtúri fazekasság, a matyó örökség vagy a busójárás.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában